Podcast

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgások és kölcsönhatások jellemzik. Nem megerőszakolni kell a tájat, hanem együtt élni vele.

Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben.  A szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.

A bős–nagymarosi vízlépcső társadalmi vitája óta, vagyis közel negyven éve mély árkok választják el egymástól a vízmérnöki és a természetvédő világot. Ebben a négy évtizedben alig fordult elő, hogy a – legalábbis a sztereotípiák szerint – gátakban és műszaki megoldásokban gondolkodó és az ökológiai helyreállításokat sürgető szervezetek egy asztalhoz üljenek és közös munkát végezzenek egy cél érdekében.

Az ország sivatagosodása és a 2022-es aszály sokkja, úgy tűnik, betemeti a régi árkokat. Március 26-án egy sajtóbeszélgetésen a vízmérnököket tömörítő legrégibb civil szervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke, a talajtanos szakemberek összefogásáért alapított Magyar Talajtani Társaság elnöke, valamint két környezet- és vízvédő szervezet, a WWF Magyarország és a Vízválasztó Mozgalom vezetői tartottak kerekasztal beszélgetést. Most ennek rövidített, szerkesztett változatát hallják.

A kerekasztal résztvevői:
Sipos Katalin biológus, a WWF igazgatója/ügyvezetője
Balogh Péter geográfus, Vízválasztó Mozgalom elnöke
Dr. Dobos Endre agrármérnök, Magyar Talajtani Társaság elnöke
Dr. Váradi József vízépítő mérnök, Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke
A moderátor: Litkai Gergely, humorista, fenntarthatósági menedzser, a KÖVET Egyesület elnökségi tagja

Amikről többek között szó esett:

Az öntözés közpénzből magánhaszon. Vízhiány és koherenciahiány. Az ökoszolgáltatást is vegyük be a GDP számításba! Miért kellene Tájminisztérium? A vízkészletünk 75 %-a a Dunában van, de a vízigény 75 %-a a Tisza mentén jelentkezik. Ne kompromisszumot keressünk, hanem konszenzust! Lepusztítottuk a talajt, rákényszerülünk a műtrágyára. A legjobb talajainkat tesszük tönkre ipari parkokkal, akku és autógyárakkal. 

A beszélgetést rögzítette, szerkesztette, és a fotókat készítette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Vizet a tájba, de hogyan? bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

A nagy godák a gombvirágot, a vadkacsák az óriás mohaállatot imádják –de nemcsak zabálják, hanem terjesztik is ezeket az idegenhonos fajokat. A kártevő vörös mocsárrákokra ragadt sárban levő magok is a madarakkal terjednek. Ez előnyös is, de káros is lehet.

A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében is sokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat (azaz a növény mindazon részeit, amelyekből új egyed fejlődhet) –, mint azt korábban feltételezték. Sarkadi Péter szerkesztő vendége kutatásainak fontosságát növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetve kerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek.

Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedésökológiai Kutatócsoport vezetőjének még egyetemi hallgató korában egy olaszországi kutatóúton tűnt fel, hogy az ottani mediterrán tavacskákban olyan vízinövények is élnek, amelyeket korábban csak Máltáról írtak le.

Hogyan kerülhettek e vízinövények Olaszországba? Az ökológust olyannyira érdekelni kezdte a vízimadarak növényterjedésben játszott szerepe, hogy azóta is e témával foglalkozik – immár a Lendület Program támogatásával, önálló kutatócsoportját vezetve.

A vízimadarak többféle szempontból is fontosak az emberek számára. Kedveltek például a vadászatban (értékes vadhús) és a turizmus is épít rájuk (madár megfigyelések, madarász táborok). Ezeken felül a vízimadarak fontosak még különböző vizes élőhelyek összekötésében is, mivel a vándorlásuk során segítik más fajoknak egyik helyről a másikra jutását, terjedését, így jelentősen befolyásolják, hogy pl. egy tóban milyen növények és állatok éljenek. A növényfajok esetében ezt úgy érik el, hogy elfogyasztják a magvakat az egyik területen, onnan elrepülnek, miközben a magok a tápcsatornájukban „utaznak”, végül egy másik területen az ürülékükkel a környezetbe kerülő ép magvak kicsírázhatnak. Magáról a folyamatról, azonban jelenleg csak nagyon keveset tudunk, pedig annak fontos természetvédelmi és környezetgazdálkodási jelentősége van. A klímaváltozás számos faj jelenlegi elterjedési területét befolyásolja, veszélyezteti. A növények a kedvezőtlen éghajlatú területekről a vízimadarak, mint szállítók segítségével képesek lehetnek más, kedvezőbb adottságú helyekre eljutni, ezáltal sok fajt menthetnek meg a kihalástól. Az ilyen témájú kutatások hiányában jelenleg azt sem tudjuk, hogy a vízimadarak hoznak, illetve visznek-e magukkal idegenhonos növényfajokat, amelyek jelentős gazdasági problémákat is jelenthetnek. Ezen kérdések megválaszolására több terepi kísérletet tervezünk megvalósítani. A kutatási eredmények ismeretében sokkal hatékonyabb élőhely rekonstrukciós terveket készíthetünk, felkészülhetünk az egyes növényfajok különböző klímaváltozási reakcióira, illetve hatékonyabban kontrollálhatjuk az idegenhonos növényfajok megjelenését is.

Azóta már nemcsak növényekkel, de madarakkal és gerinctelenekkel is foglalkozom – mondja Lovas-Kiss Ádám. „A gerinctelenek közül főként mohaállatokat és szivacsokat vizsgálok, mert ezeket is tudják szállítani a vízimadarak. A Spanyolországban töltött évek során vizsgáltunk parti madarakat, ludakat, récéket és más madarakat is, és szinte minden esetben kimutattuk, hogy e fajok az emésztőrendszerükben valóban képesek terjeszteni a növény magjait és szöveteit, illetve gerinctelen állatok szaporító képleteit.”

A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Hogyan terjesztik vizimadaraink az invazív fajokat? bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

A beszélgetés az alkotmányellenes klímatörvénytől a zöldpártok jövőjéig, és a budai választási esélyekig számos kérdést érint.

Tordai Bence klímavészhelyzet kinyilvánításáról szóló törvényjavaslatát alakította át (üresített ki) a Fidesz klímatörvénnyé, amit az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek nyilvánított, így az idén júniusig 30-ig be kell nyújtaniuk a módosításokat. Eddig 180 körüli civil szervezet véleményezte az alternatív klímatörvény javaslatot, mely most társadalmi egyeztetésen van.

Hol áll ez most?

Különböző látványos parlamenti akciói miatt eddig közel 11 millió forintos büntetést szabott ki rá Kövér László házelnök. Tordai Bence nyolc éve parlamenti képviselő, akivel az országházi elsősorban zöld munka eredményeiről és kudarcairól is beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő.

„Mi nem a hatalmat akarjuk megragadni, hanem az emberek képzeletét”, tartja a klasszikus zöld mondás.

Tordai saját bevallása szerint a környezeti ügyek markáns álláspontja mellett, elosztási kérdésekben egy igazságossági elvű baloldali, emberi jogi kérdésekben progresszív liberális álláspontot képvisel.

Merre tovább hazai és európai zöldpolitika?
Miért lépett ki 2 éve a Párberszéd-Zöldek pártból?
Milyen zöld párt, vagy formáció kellene az eddigi zöld pártok eltűnése után/helyett?

2019-ben az Európai Parlamentben megerősödtek a zöldek. Ezután a jobboldal és a patrióták igyekeznek mindent megtenni a Green Deal meggyengítéséért, ennek ellenére az Egyesült Királyságban, és egy német tartományban is nemrég jelentősen előretörtek a zöldek. Mennyire lehetünk bizakodóak?

Budapest 4 sz. választókerületben ismét elindul az április 12-i országgyűlési választáson. Miért optimista? Milyen esélyei vannak, egyáltalán milyenek Buda ezen részén a politikai erőviszonyok?

Mennyire lehet majd zöld Magyarország?

A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
Fotók Sarkadi Péter és Tordai Bence FB.

A Zöld Hang podcast: Merre tovább, zöldpolitika? Tordai Bence válaszol bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Két cikluson át volt parlamenti képviselő Szabó Rebeka, akivel podcastunkban az állatvédelemtől, és a természetvédelemről beszélgettünk.

Állatvédelem, hungarikum fideszes földmutyi, védett területek erdeinek tarra vágása, kiárusítása. A Balaton védelme és a NERes beépítések, vízgazdálkodási problémák, akkumulátoripar, élelmiszerbiztonság, és a költői kérdés: van valódi felelőse a kormányban a környezet védelmének?

Elsősorban ezekkel a témákkal foglalkozott/foglalkozik Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, aki két ciklus – azaz 2X4 év után – már nem indul a választásokon A Párbeszéd frakció tagjával az elsősorban a természetvédelemről, és az állatvédelemről ismert biológus – politikussal a két szerkesztő: Szilágyi László és Sarkadi Péter beszélgetett.

Szabó Rebeka  magyar biológus, ökológus és politikus az ELTE Természettudományi Kar biológia szakán ökológia és szisztematika szakirányú képzésben vett részt. 2001-ben szerzett biológusdiplomát. 2002-től az ELTE Biológia Doktori Iskolájának hallgatója lett. Ezt követően az Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetben természetvédelmi kutatásokkal kezdett el foglalkozni. Fő kutatási területei a növényökológia, az ökológiai restauráció, a gyakorlati természetvédelmi kérdések, valamint a fenntartható fejlődés.

2008-ban a Lehet Más a Politika társadalmi kezdeményezés egyik résztvevője, majd alapító tagja volt az ebből kialakult pártnak, ahol megválasztották a pártot irányító országos választmány egyik tagjává. A 2010 -es országgyűlési választáson a párt országos listájáról szerzett mandátumot. Az Országgyűlésben a Mezőgazdasági bizottságnak tagja lett. 2013-ban 7 másik képviselővel együtt kilépett az LMP frakciójából és alapító tagja lett a Párbeszéd Magyarországért pártnak. 2014-2022 között Zugló alpolgármestere lett.

A 2022 es magyarországi országgyűlési választáson összellenzéki jelöltként a Párbeszéd Magyarországért színeiben indult. Karácsony Gergely visszalépése után ő került a parlamentbe az Egységben Magyarországért listájáról.

A fotókat és a hanganyagot készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Szabó Rebeka parlamenti szélmalomharcai bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Az Orbán-kormány sokat emlegetett „repülőrajtjáról”, a magyar gazdaság egyre inkább zsákutcának tűnő iparpolitikájáról, valamint a Pécs melletti bicsérdi autóipari beruházási tervekről beszélgettünk mai adásunkban. A két szerkesztő, Sarkadi Péter és Szilágyi László vendége Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a Párbeszéd frakció tagja, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, közgazdász professzor volt.

Az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme a túltolt autó és akkumulátoripar. A minimális hazai hozzáadott értékű ázsiai tulajdonosi körű akkumulátoripar 720 milliárd forint állami támogatásban részerült, emellett kb. 1000 milliárdnyi közpénzt fordított a kormány az akkugyáras beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra. Körülbelül 10 – 12000 új munkahely jött létre, így a számok alapján nagyjából 100 millió forintra jön ki egy -egy új álláshely. Az ázsiai multikkal szemben a hazai vállalkozások ennek a harmadából teremtenének új munkahelyet. Ez lenne a felelős nemzeti kormányzás?
De nem csak gazdasági problémák vannak a környezetszennyező, és folyamatosan elavuló iparággal. Az elmúlt években több helyszínen derült fény környezetszennyezésekre, a legaktívabbak a debreceni és a gödi civilek. Bár egyértelmű bizonyítékaik voltak, a legfelsőbb politikai vezetés és a hatóságok együttműködtek a gyár vezetésével az üzem szennyezéseinek eltusolásában. Mindez folyamatosan derült, derül ki a napokban – amiben persze része van a felfokozott választási kampánynak is.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme az autó- és akkumulátoripar erőltetett fejlesztése. A minimális hazai hozzáadott értéket termelő, döntően ázsiai tulajdonú akkumulátoripari beruházások eddig mintegy 720 milliárd forint közvetlen állami támogatásban részesültek. Emellett a kormány további körülbelül 1000 milliárd forint közpénzt fordított az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre.

Mindez nagyjából 10–12 ezer új munkahelyet hozott létre, ami azt jelenti, hogy egyetlen új állás akár 100 millió forintba is kerülhetett. Közgazdászok szerint a hazai kis- és középvállalkozások ennek töredékéből is képesek lennének munkahelyeket teremteni. Felmerül tehát a kérdés: valóban ez a felelős, nemzeti gazdaságpolitika?

A gazdasági kockázatok mellett egyre erősebbek a környezeti aggályok is. Az elmúlt években több helyszínen – különösen Debrecenben és Gödön – civilek tártak fel súlyos szennyezéseket. Bár bizonyítékok kerültek nyilvánosságra, sokak szerint a hatóságok és a politikai vezetés nem minden esetben léptek fel kellő határozottsággal. Az ügyek folyamatosan kerülnek napvilágra, részben a közelgő választási kampány felfokozott politikai légkörében.

Adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetünk: mennyire fenntartható a jelenlegi iparpolitika, milyen gazdasági és társadalmi kockázatokkal jár, és van-e alternatívája Magyarország számára.

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Mellár Tamás akkugyárakról és zsákutcás iparpolitikáról bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Mit tehetnek a fiatalok a klímaváltozás kihívásaival szemben és mit tehetünk mi értük? Ez volt a fő témája egy inspiráló kerekasztal-beszélgetésnek, melyet a Debreceni Egyetem Főépületében tartottak február 17-n. Négy éve 2022 –ben indult az UNICEF Magyarország Klímahősök programja, melynek része volt az Egyetemi Klímavédelmi Roadshow.

Egy 2022-es hazai, reprezentatív kutatás rávilágított, hogy a magyar gyerekek szinte kivétel nélkül szorongást élnek meg, ha a klímaváltozásra gondolnak. Tehetetlennek érzik magukat és úgy gondolják, hogy nincs elég tudásuk a témában.  Az UNICEF Magyarország 2022-ben a klímaváltozás témáját helyezte fókuszba és életre hívott egy olyan komplex, gyerekeknek és fiataloknak szóló edukációs és részvételi programot, amelyben a szakértők, állami és vállalati döntéshozók és a fiatal generációk képviselői közötti párbeszéd ténylegesen megvalósul. A „Klímahősök” program fő célja, hogy a klímaváltozással összefüggésben megjelenő félelemből, tehetetlenségből és szorongásból eredő negatív érzéseket – amely vészesen magas arányban jelenik meg a 13-25 éves magyar fiatalok körében – egy építő jellegű irányba tereljük az oktatás, a szerepvállalás, a párbeszéd és a felelősségvállalás eszközeivel.

Szilágyi László riport- megszólalói:

Mészáros Antónia az Unicef Magyarország ügyvezető igazgatója.

Meglepő eredményt hozott a fiatalok körében egy klímaszorongás felmérés
Kiből lehet klímahős?
Hogyan lehet hatékonyan megszólítani a fiatal generációkat?

Vázsonyi Benedek, UNICEF Fiatal Nagykövet, klímahős

Részt vett a tavaly novemberi COP30 klímakonferencián a brazíliai Belémben.
Milyen élményei vannak? Hogyan érződtek a generációs különbségek?

Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke

Versenyképesség és/vagy környezetvédelem? Ipari szerkezetváltozás, XXI.századi jóllétalapú gazdaság kellene.
Hogyan írja át a fegyverkezési kényszer az éghajlatvédelmi politikát?
A trumpi öngyilkos politika hogyan változtatja meg a klímavédelmet?
Az élhető városok és az autóforgalom korlátozása.
Mi az a klímaigazságosság, energiaszegénység?
Az egyes ember, vagy a kormányzat a felelős a klímaváltozásért?

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára,

polikrízis dilemma.
Európa regionálisan akar megoldani egy globális problémát, ami nem működik. Versenyképesség gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság és a klímavédelem.

Felső Nemes Viola fiatal klímahős  Pécsről
Hogyan lett klímahős, és mit tehet az iskola, az iktatás a klímatájékoztatásért?

A Klímahősök programról részletek a www.unicef.hu honlapon olvashatók. Az adást szerkesztette Sarkadi Péter.
Kapcsolódó cikk és fotók forrása: KlímaHősök bevetésen

A ZöldHang podcast: Legyél te is klímahős! bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Az EGT és Norvég Civil Alap új támogatási ciklusa (az Orbán- kormány miatt) sokéves kimaradás után tér vissza Magyarországra, hogy támogassa a független magyar civil társadalom működését.  A költségkeret közel 23 millió euró, ebből mintegy 19,5 millió euró kerül kiosztásra pályázati úton közvetlenül a hazai civil szervezeteknek.

A Civil Alap az EGT és Norvég Alapok keretében, Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulásával 15 európai uniós tagállam – köztük Magyarország – számára nyújt támogatást. Az Alap célja egy sokszínű civil társadalom támogatása, amely fellép a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme, az emberi méltóság, az egyenlőség és a szabadság értékeinek az erősítése érdekében. A Civil Alap működtetői Magyarországon az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország alkotta konzorcium.

Teltházas konferencián, norvég és izlandi szervezetek részvétele mellett mutatták be február 11-én  az EGT és Norvég Civil Alap hazai lebonyolítói a 4.  támogatási ciklus programot, amely hosszú kimaradás után tér vissza, és jelent a következő években közel 23 millió euró többletforrást a magyar civil társadalom számára.

A program lebonyolítását minden országban egy, a támogató országok által nyílt pályázati eljárás során kiválasztott konzorcium végzi, ez Magyarországon az Ökotárs Alapítványból, mint konzorciumvezetőből, illetve az Autonómia Alapítványból és a Kárpátok Alapítvány–Magyarországból áll.

Sok év kimaradás után

Az EGT és Norvég Civil Alap sokéves kimaradás után tér vissza Magyarországra, hogy segítse a sokszínű civil társadalom megerősödését, és olyan civil szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek védik a demokráciát, erősítik a jogállamot és segítik az emberi jogok érvényesülését, munkájukkal pedig képviselik az emberi méltóság, az egyenlőség és a szabadság értékeit.

A megnyitón beszédet mondott Vegard Kaale, a Norvég Királyság budapesti nagykövete, aki így fogalmazott:

“A független civil szervezetek nélkülözhetetlenek minden demokratikus társadalom egészséges működéséhez, mivel segítenek ellenőrizni a hatalmat, támogatják a társadalmi befogadást, valamint felerősítik azoknak a hangját, akik gyakran nem hallatszanak. Az EGT és Norvég Alapok ezért nem csupán pénzügyi támogatást jelentenek, hanem olyan közös európai értékeket is erősítenek, mint az átláthatóság, az aktív állampolgári részvétel és a felelős, elszámoltatható kormányzás.”

A rendezvényen köszöntőt mondott Vegard Kaale, a Norvég Királyság budapesti nagykövete, a lebonyolítók bemutatták a hazai civil szektor helyzetét, és ismertették a pályázati program részleteit.

A Civil Alapot és a pályázati felhívásokat bemutatta:
– Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója
– Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország igazgatója
– Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója

Már lehet pályázni

A lebonyolítók a támogatási összeget az elkövetkező években nyílt pályázati rendszerben, szakértői értékelések alapján osztják szét a hazai civil társadalom szereplői között. A következő másfél évben összesen hét pályázati felhívást terveznek megjelentetni különböző témakörökben, amelyek közül a megnyitóval egy időben három vált elérhetővé:

SZERVEZETI TÁMOGATÁSOK: a kiíráson a hazai civil szektorban kulcsszerepet betöltő szervezetek stratégiai fejlődésének, tudásátadó és hálózatépítő szerepének erősítésére, 4,5 éves időtartamra, legfeljebb 200 000 euró támogatás nyerhető.

VELED VAGYUNK, UKRAJNA! A kiírás célja a háború áldozatainak segítése, a menekültek (civil szervezeteinek) megerősítése, és az ukránellenes propaganda ellensúlyozása, legfeljebb 4 éves időtartamra maximum 120 000 euró támogatás nyerhető.

PÁLYÁZAT FEJLESZTŐ SZERVEZETEKNEK innovatív, művészi, digitális vagy részvételi eszközöket alkalmazó módszerek kidolgozására és alkalmazására a hazai civil szektor újjáélesztése és megerősítése érdekében. Legfeljebb 4 évre maximum 100 000 euró támogatás nyerhető.

A rendelkezésre álló forrásokat a következő években folyamatosan, nyílt pályázati rendszerben, szakértői értékelések alapján osztjuk szét a hazai civil társadalom szereplői között.  

A következő hónapokban további felhívások megjelenése várható.

Az aktuális pályázati felhívásokkal és a programmal kapcsolatos minden információ megtalálható a program honlapján, a norvegcivilalap.hu-n.

Az aktuális pályázati felhívásoka program honlapján

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöldhang podcast: Újraindult az EGT és Norvég Civil Alap Magyarországon bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és a haszonvétel aránya a gazdaságokban. Hogyan lehet rentábilis az ökológiai élelmiszertermelés?

Többek között ezekről is szó esett a  „bőség – gondoskodás – generációk” címmel tartott összejövetelen.  Január 23-24-én a Magyar Permakultúra EgyesülettartottaXI MAPER Konferenciáját, amelynek néhány résztvevő-előadójávalSzilágyi László beszélgetett.

Megszólalók és témáik:

Kulcsár Balázs, a Permakultúra Egyesület elnöke, aki a vértesacsai Valaha tanyán gazdálkodik.   

Mikor épül be az ökológia a gazdálkodók szemléletébe?
Kártevő, vagy ingyen munkaerő a róka?
Bio rovarirtó, vagy növénypusztító a seregély?
Miért fontos a gazdálkodói munka folyamatos megfigyelése?
Hogyan lehet alkalmazkodnia klímaváltozáshoz?

Balogh Lili, az Országos Agroökológiai Hálózat Egyesület vezetője.  

Mi az agrárkörnyezetvédelem és a feminizmus kapcsolata?
Mennyire erős, és hogyan terjed az élelmiszer önrendelkezési mozgalom a világban?

Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, a HUN-REN  Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetője, az MTA doktora.    

A permakultúra az egy figyelemintenzív gazdálkodási mód. Hogyan jön ide a gyep és erdőgazdálkodás?
A gyimesi gyakorlat: a hangyabolyt lapáttal kiteszik a mezsgyére, a vakondtúrást elgereblyézik. ilyen a legeltetési menü?

Végképp elvszett a pásztorok hagyományos tudása?
Mire jó a helyi biomassza háború esetén? Erdő – erdőssztyepp – klímaváltozás.

Borsos Béla ős zöld civil, gyűrűfűi zöld projekt.      

Az elmúlt 16 év vidékfejlesztési kormánypusztításától, a „taccsravágott” vidékkoncepcióról,  Trump ámokfutásáról, és a környezetvédelem háttérbe szorulásának következményeiről.

Dezsény Zoltán, a terényi Magasvölgyi biotermesztő – vállalkozó.

Mitől egyedi a biodiverz, organikus magasvölgyi kertészet?
Állandó ágyásos művelés nélküli talajművelés a talajéletért.
Milyen a csepegtető és mikroöntözéses víztakarékos biointenzív növénytermesztés?
Mitől emberléptékű a gazdaságuk?
Hogyan működik a közösségi gazdálkodási modell?

Palik Ferenc, szápári ökofarm és biomalom üzemeltető. 

Franciaországban gazda-molnár-pék rendszerben működik 6000 malom. Ezt az elvet magyarosította a Bakonyban. Mi ennek a lényege?
Hogyan lehet szántás nélkül búzát előállítani?

A műsort Sarkadi Péter szerkesztette.

A Zöld Hang podcast: Mi fán terem a Permakultúra? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Mi történik valójában a feleslegessé vált ruháinkkal és cipőinkkel egy olyan rendszerben, ahol 2025-től kötelező a textilhulladék külön gyűjtése, de továbbra sem világos, hogy a fast fashion hulladékhegyeiből mi hasznosul újra.

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általában a kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztása jelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20 százalékát gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60– 80 ezer tonna textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója e témában írt nemrég tanulmányt.
Kötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete

Amikről szó esik a beszélgetésben:

— Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezeti terhelése?

— A kész termék árának csak az 5–10 százaléka az előállítási költség. Akkor mit fizet a fogyasztó?

— 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannak pontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk?

— Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?

— A drága újrahasznosítás trendi?

— Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?

— Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?

— Lehet fenntartható, a divatipar?

— Tényleg egészségesebb a használt babaruha?

— Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásos gazdaságot?

—  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Mi lesz a levetett ruháink sorsa? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nem tudod megmondani, hogy mit szeretnél – ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozás forgatókönyve, Felforgatókönyv címmel. 

A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője a főbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem a meggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk.

A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlt hónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegét. Sarkadi Péter szerkesztő az egyik ilyen környezetvédelemmel kapcsolatos közönségtalálkozón vett részt. Az itt készült összeállításban elsőként a szakemberek mesélnek: a házigazda Bodnár Zsuzsa újságíró, civil aktivista az életmódról, a tájhasználatról Klein Ákos, az erdőpolitikáról, természetvédelemről Kun Zoltán, a vidékfejlesztés -vízgazdálkodásról Kajner Péter, a hulladékkezelésről Merza Péter. Végezetül Lányi András író, filmrendező, ökofilozófust halljuk.

A politikusok többsége azt mondja, amit választói hallani szeretnének, a választók többsége pedig azt szereti hallani, amit már sokszor elmondtak neki. Az ország előtt álló kihívások ezzel szemben azt követelik, hogy olyan kérdésekre keressünk választ, amelyekről a többség nem szívesen hall, és amelyekben nincs egyetértés.

Ezért egy nagyobb maroknyi értelmiségi csoport arra vállalkozott, hogy a dolgok mélyére néz, és megpróbálja megkeresni a választ arra, hogyan szabadulhatunk meg történelmünk egyik legszégyenteljesebb korszakától. Sajnos, ebben élünk most: politikánkat, gazdaságunkat alárendeltük az orosz és kínai nagyhatalmi érdekeknek. Lebontottuk a demokratikus jogállamot és egy szűk réteg magántulajdonává tettük a közvagyont. Európa legszegényebb, legkorruptabb és leginkább megvetett nemzete lettünk.

A könyvbemutató február 11-én 5-kor lesz az Írók Boltjában.

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Úton a rendszerváltozás forgatókönyve: a Felforgatókönyv bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Megmérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete, milyen hatása lehet mindennapi szokásaink apró változtatásainak. Az eredmény meglepő: 100 fő hat hét alatt közel 13000 kilométernyi autóútnak megfelelő kibocsátástól kímélte meg bolygónkat. 4200 órával csökkentett képernyőidő, 1200 km meg nem tett autóút, mínusz 300 GB feleslegesen tárolt adat.

Az ÖkoKörök adatai azt mutatják, hogy a digitális takarítás, a tudatosabb közlekedés és a vásárlási döntések nemcsak elméletben működnek, hanem kézzelfogható, mérhető eredményeket hoznak.

A szerkesztő, Sarkadi Péter és  Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ÖkoKör programjának koordinátora arról beszélgetett, hogy mit tehetünk hétköznapjainkban ökolábnyomunk csökkentéséért? 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete évek óta szervez ÖkoKöröket, melyek célja megmutatni, hogy a fenntarthatóbb életmód nem lemondásokról szól, hanem olyan, tudatosabb döntésekről, amelyek hosszú távon kényelmesebbek, pénztárcabarátabbak és – ahogy a friss adatok mutatják – mérhetően hatékonyak.

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy az online jelenlét zöld. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb: a felhőszolgáltatások energiaigénye már most a globális áramfogyasztás több mint 4%-át teszi ki és ez megduplázódhat 2028-ra. Egyetlen mesterséges intelligenciának (például ChatGPT-nek) feltett kérdés akár tízszer több energiába kerülhet, mint egy hagyományos keresés. Felhőben tárolt soha vissza nem nézett, használhatatlan fotók, dokumentumok, régi e-mailek szelektálása, leiratkozás olyan hírlevelekről, amit az elmúlt egy évben meg se nyitottunk: ehhez hasonló lépésekkel drasztikusan csökkenthetjük a digitális karbonlábnyomunkat. Az ÖkoKörökben részt vevő, a mérés alapját képező 100 ember mindössze néhány hét alatt több mint 300 GB felesleges adatot törölt – ennyi adat tárolásához szükséges energia előállítása annyi üvegházhatású gázkibocsátással járna mint két Budapest-Lisszabon autóút.

A résztvevők jobban figyeltek a telefonos képernyőidejükre is, így összesen 4200 órányi telefongörgetéshez szükséges energiát spóroltak meg. Ez szintén két Budapest- Lisszabon autóútnak felel meg. Nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, de a képernyőgörgetésnek is óriási az energiaigénye, mert az adatáramlás, amikor görgetés közben egy oldal megnyílik vagy egy videós tartalom elindul, szintén energiába kerül.

Mit ért el az ÖkoKör a résztvevők életmódjában?

De vajon a nagy multicégek, vagy az egyes emberek felelősek a környezetszennyezésért?

A Guardian 4 évvel ezelőtti cikke is szóba került a podcastban:

A British Petroleum, a világ második legnagyobb nem állami tulajdonú olajtársasága, amely világszerte 18 700 benzinkúttal és szervizkúttal rendelkezik , felbérelte az Ogilvy & Mather PR-szakembereket, hogy népszerűsítsék azt az álláspontot, miszerint a klímaváltozás nem egy olajóriás, hanem az egyének hibája. Itt kezdte a British Petroleum, vagyis a BP, a 2000-es évek elején először népszerűsíteni és hamarosan sikeresen népszerűsíteni a „szénlábnyom” kifejezést. A vállalat 2004-ben mutatta be „szénlábnyom- kalkulátorát ”, amellyel bárki felmérheti, hogy a szokásos mindennapi élete – a munkába járás, az élelmiszervásárlás és (ejnye) az utazás – hogyan felelős nagyrészt a Föld felmelegedéséért.

Csak az online térben napi 40 reklámmal bombáznak minket. Mit tehetünk, hogy ne váljunk a fogyasztói társadalom rabjává?

—

Közösségben könnyebb

Most újra lehet csatlakozni: 2026 februárjában indulnak az új ÖkoKörök, a Tudatos Vásárlók Egyesülete pedig várja mindazokat, akik szeretnék ezt a változást megtapasztalni. Az új csoportok márciustól indulnak. https://tudatosvasarlo.hu/okokor/

A Zöld Hang podcast: hétköznapok zöldítése bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Egy 2025. februári kerekasztal-beszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai László zöldpolitikusról.

2025 december 30-án hajnalban, 59 éves korában váratlanul elhunyt Petrovai László XVIII. kerületi alpolgármester. A helyi ügyek képviselete mellet országos szinten a zöld- és ökopolitikai kérdések, a döntéshozatali mechanizmusok társadalmasítása, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság kérdései foglalkoztatták.

„A családját, a lakóhelyét, a hazáját szerető ember volt, akit mindenki viszontszeretett, aki ismerte. 2010-től önkormányzati képviselőként, 2019 óta alpolgármesterként szolgálta a kerületét. A szó legnemesebb értelmében volt politikus. Lokálpatrióta, a helyi közösségét szolgáló ember, aki számára a politika a dolgok emberi léptékének helyreállításáról szólt, miközben építészként és tanárként is mindent tudott azokról a nagy, globális kihívásokról, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat” – emlékezett meg barátjáról Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve: „Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége.”

A párt honlapján közzétett életrajza szerint Petrovai László 1966-ban született Budapesten. Első diplomájának megszerzése után saját építészirodát hozott létre, illetve elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Intézetének városépítési-városgazdasági posztgraduális szakmérnöki képzését. 2010-ig nem foglalkozott politikával, akkor csatlakozott az LMP-hez, amelynek kerületi listavezetőjeként került be a helyi önkormányzat képviselő-testületébe. Emellett tagja volt a párt országos politikai tanácsának, illetve a párton belüli Párbeszéd Platformnak. Miután később többedmagával kilépett a pártból, alapító tagja lett a Párbeszéd Magyarországért Pártnak, amelynek XVIII. kerületi szervezetét vezette haláláig.

Oroszlánrésze volt a fővárosi XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre zöldítésében. Megoldások az esővíz hasznosítására, a zöldfelület védelmére és fejlesztésére munkájáért az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztár díját vehette át 2021. augusztus 28-án Keszthelyen 30. Zöld Civil Országos Találkozón.

Mi most egy 2025 február 26-án megtartott kerekasztal-beszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai Lászlóról, ahol a kerületi zöldítés eredményeit mutatta be a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubjában. A teljes kerekasztal beszélgetését megtalálják a kapcsolódó cikkel együtt itt.

Az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

A Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy beszélgessünk arról, hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.

Főbb témáink:

– Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel,

– Zsákutcás orbáni tudománypolitika – a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia legyengítése.

– Mennyire megbízható, és mennyire épül be a napi munkába a mesterséges intelligencia?

– akkumulátoripari környezetpusztítás, és ökogyarmattá válás.

– Túltolt autóipari álmok és eltékozolt természeti tőke. Az Orbán kormány gazdasági és környezeti mélyrepülése.

– Klímaváltozás – klímakommunikáció – alkalmazkodás.

Kétrészes sorozatunk második adásának résztvevői:

Hargitai Miklós újságíró
Kis Miklós, a Zöld Hang főszerkesztője
Mihalicz Csilla újságíró
Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

A beszélgetéshez kapcsolódó cikkek:

Jövőnk a Földön: Jordán Ferenc: Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel

Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?

Akkuipar – kiemelt beruházás – állami támogatás – NER mutyik

VSG: még engedélykérelmet sem nyújtottak be, de már a toborzásról beszélnek

Gazdasági modellt vált Magyarország

A Samsung és az Orbán rezsim méregdrága akku zsákutcája

Miközben lerohad az ország, Orbán újabb 133 milliárd adóforintot ad a Samsung gödi akkugyárának

A Bosnyák téri NER-es irodanegyed gyorsított eljárásban utólag megkapta a környezetvédelmi engedélyt

Klímaváltozás:

Klímaváltozás és zöldfelületkezelés:  Főkert fűvel, fával

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 2. rész bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.

Főbb témáink:

• az antizöld Trump ámokfutása;
• amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek;
• Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés; l
• leállt hálózatfejlesztés, rezsicsökkentés, orosz energiafüggés;
• a paksi gigahitel és az igazság napja;
•  visszatekintés a Bánkitó fesztivál zöld témáira: a mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai; zöld újságírás a fake news és az infodömping korában; Magyarország számokban.
  
  

Kétrészes sorozatunk első adásának résztvevői:

Csillag Gábor újságíró, publicista
Hargitai Miklós újságíró
Szilágyi László, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke
Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Cikkajánló az elhangzott témákkal összefüggésben:

az antizöld Trump ámokfutása:
Harrison Ford nem ismer Trumpnál nagyobb bűnözőt a történelemben

A klímaváltozás a világ legnagyobb átverése, amelyet gonosz szándékú emberek terjesztenek  

Amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek

Paksi dilemmák

Leállt hálózatfejlesztés rezsicsökkentés, orosz energiafüggés,
Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés

Mire jó, és miért veszélyes a mesterséges intelligencia? Miért jelent nagy környezeti kihívást is?

Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?

A Bánkitó fesztivál zöld sátor előadásaiból podcastok is készültek:

A mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai 

zöld újságírás a fake news és az infodömping korában

A Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 1. rész bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.