Podcast

A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és a haszonvétel aránya a gazdaságokban. Hogyan lehet rentábilis az ökológiai élelmiszertermelés?

Többek között ezekről is szó esett a  „bőség – gondoskodás – generációk” címmel tartott összejövetelen.  Január 23-24-én a Magyar Permakultúra EgyesülettartottaXI MAPER Konferenciáját, amelynek néhány résztvevő-előadójávalSzilágyi László beszélgetett.

Megszólalók és témáik:

Kulcsár Balázs, a Permakultúra Egyesület elnöke, aki a vértesacsai Valaha tanyán gazdálkodik.   

Mikor épül be az ökológia a gazdálkodók szemléletébe?
Kártevő, vagy ingyen munkaerő a róka?
Bio rovarirtó, vagy növénypusztító a seregély?
Miért fontos a gazdálkodói munka folyamatos megfigyelése?
Hogyan lehet alkalmazkodnia klímaváltozáshoz?

Balogh Lili, az Országos Agroökológiai Hálózat Egyesület vezetője.  

Mi az agrárkörnyezetvédelem és a feminizmus kapcsolata?
Mennyire erős, és hogyan terjed az élelmiszer önrendelkezési mozgalom a világban?

Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, a HUN-REN  Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetője, az MTA doktora.    

A permakultúra az egy figyelemintenzív gazdálkodási mód. Hogyan jön ide a gyep és erdőgazdálkodás?
A gyimesi gyakorlat: a hangyabolyt lapáttal kiteszik a mezsgyére, a vakondtúrást elgereblyézik. ilyen a legeltetési menü?

Végképp elvszett a pásztorok hagyományos tudása?
Mire jó a helyi biomassza háború esetén? Erdő – erdőssztyepp – klímaváltozás.

Borsos Béla ős zöld civil, gyűrűfűi zöld projekt.      

Az elmúlt 16 év vidékfejlesztési kormánypusztításától, a „taccsravágott” vidékkoncepcióról,  Trump ámokfutásáról, és a környezetvédelem háttérbe szorulásának következményeiről.

Dezsény Zoltán, a terényi Magasvölgyi biotermesztő – vállalkozó.

Mitől egyedi a biodiverz, organikus magasvölgyi kertészet?
Állandó ágyásos művelés nélküli talajművelés a talajéletért.
Milyen a csepegtető és mikroöntözéses víztakarékos biointenzív növénytermesztés?
Mitől emberléptékű a gazdaságuk?
Hogyan működik a közösségi gazdálkodási modell?

Palik Ferenc, szápári ökofarm és biomalom üzemeltető. 

Franciaországban gazda-molnár-pék rendszerben működik 6000 malom. Ezt az elvet magyarosította a Bakonyban. Mi ennek a lényege?
Hogyan lehet szántás nélkül búzát előállítani?

A műsort Sarkadi Péter szerkesztette.

A Zöld Hang podcast: Mi fán terem a Permakultúra? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Mi történik valójában a feleslegessé vált ruháinkkal és cipőinkkel egy olyan rendszerben, ahol 2025-től kötelező a textilhulladék külön gyűjtése, de továbbra sem világos, hogy a fast fashion hulladékhegyeiből mi hasznosul újra.

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általában a kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztása jelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20 százalékát gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60– 80 ezer tonna textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója e témában írt nemrég tanulmányt.
Kötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete

Amikről szó esik a beszélgetésben:

— Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezeti terhelése?

— A kész termék árának csak az 5–10 százaléka az előállítási költség. Akkor mit fizet a fogyasztó?

— 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannak pontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk?

— Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?

— A drága újrahasznosítás trendi?

— Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?

— Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?

— Lehet fenntartható, a divatipar?

— Tényleg egészségesebb a használt babaruha?

— Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásos gazdaságot?

—  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Mi lesz a levetett ruháink sorsa? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Ne csodálkozz, hogy nem az történik, amit szeretnél, ha nem tudod megmondani, hogy mit szeretnél – ez a „Felforgatókönyv” mottója. A Magyar Hang gondozásában február elején jelenik meg a 2026-os rendszerváltozás forgatókönyve, Felforgatókönyv címmel. 

A Lányi András által szerkesztett kötet félszáz szerzője a főbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem a meggyőződések, értelmes érvek vitája. Aki mindent felforgat, annak nem a rendetlenség a célja. Lehet, hogy csak elveszített valamit, és szeretné megtalálni. Mostani helyzetünkben az számít felforgató tettnek, ha a dolgok mélyére nézünk, és aszerint cselekszünk.

A legkülönbözőbb tudományterület szerzői az elmúlt hónapokban kerekasztal beszélgetésekben ismertették írásaik lényegét. Sarkadi Péter szerkesztő az egyik ilyen környezetvédelemmel kapcsolatos közönségtalálkozón vett részt. Az itt készült összeállításban elsőként a szakemberek mesélnek: a házigazda Bodnár Zsuzsa újságíró, civil aktivista az életmódról, a tájhasználatról Klein Ákos, az erdőpolitikáról, természetvédelemről Kun Zoltán, a vidékfejlesztés -vízgazdálkodásról Kajner Péter, a hulladékkezelésről Merza Péter. Végezetül Lányi András író, filmrendező, ökofilozófust halljuk.

A politikusok többsége azt mondja, amit választói hallani szeretnének, a választók többsége pedig azt szereti hallani, amit már sokszor elmondtak neki. Az ország előtt álló kihívások ezzel szemben azt követelik, hogy olyan kérdésekre keressünk választ, amelyekről a többség nem szívesen hall, és amelyekben nincs egyetértés.

Ezért egy nagyobb maroknyi értelmiségi csoport arra vállalkozott, hogy a dolgok mélyére néz, és megpróbálja megkeresni a választ arra, hogyan szabadulhatunk meg történelmünk egyik legszégyenteljesebb korszakától. Sajnos, ebben élünk most: politikánkat, gazdaságunkat alárendeltük az orosz és kínai nagyhatalmi érdekeknek. Lebontottuk a demokratikus jogállamot és egy szűk réteg magántulajdonává tettük a közvagyont. Európa legszegényebb, legkorruptabb és leginkább megvetett nemzete lettünk.

A könyvbemutató február 11-én 5-kor lesz az Írók Boltjában.

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Úton a rendszerváltozás forgatókönyve: a Felforgatókönyv bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Megmérte a Tudatos Vásárlók Egyesülete, milyen hatása lehet mindennapi szokásaink apró változtatásainak. Az eredmény meglepő: 100 fő hat hét alatt közel 13000 kilométernyi autóútnak megfelelő kibocsátástól kímélte meg bolygónkat. 4200 órával csökkentett képernyőidő, 1200 km meg nem tett autóút, mínusz 300 GB feleslegesen tárolt adat.

Az ÖkoKörök adatai azt mutatják, hogy a digitális takarítás, a tudatosabb közlekedés és a vásárlási döntések nemcsak elméletben működnek, hanem kézzelfogható, mérhető eredményeket hoznak.

A szerkesztő, Sarkadi Péter és  Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesülete ÖkoKör programjának koordinátora arról beszélgetett, hogy mit tehetünk hétköznapjainkban ökolábnyomunk csökkentéséért? 

A Tudatos Vásárlók Egyesülete évek óta szervez ÖkoKöröket, melyek célja megmutatni, hogy a fenntarthatóbb életmód nem lemondásokról szól, hanem olyan, tudatosabb döntésekről, amelyek hosszú távon kényelmesebbek, pénztárcabarátabbak és – ahogy a friss adatok mutatják – mérhetően hatékonyak.

Sokan még ma is úgy gondolják, hogy az online jelenlét zöld. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb: a felhőszolgáltatások energiaigénye már most a globális áramfogyasztás több mint 4%-át teszi ki és ez megduplázódhat 2028-ra. Egyetlen mesterséges intelligenciának (például ChatGPT-nek) feltett kérdés akár tízszer több energiába kerülhet, mint egy hagyományos keresés. Felhőben tárolt soha vissza nem nézett, használhatatlan fotók, dokumentumok, régi e-mailek szelektálása, leiratkozás olyan hírlevelekről, amit az elmúlt egy évben meg se nyitottunk: ehhez hasonló lépésekkel drasztikusan csökkenthetjük a digitális karbonlábnyomunkat. Az ÖkoKörökben részt vevő, a mérés alapját képező 100 ember mindössze néhány hét alatt több mint 300 GB felesleges adatot törölt – ennyi adat tárolásához szükséges energia előállítása annyi üvegházhatású gázkibocsátással járna mint két Budapest-Lisszabon autóút.

A résztvevők jobban figyeltek a telefonos képernyőidejükre is, így összesen 4200 órányi telefongörgetéshez szükséges energiát spóroltak meg. Ez szintén két Budapest- Lisszabon autóútnak felel meg. Nem biztos, hogy tisztában vagyunk vele, de a képernyőgörgetésnek is óriási az energiaigénye, mert az adatáramlás, amikor görgetés közben egy oldal megnyílik vagy egy videós tartalom elindul, szintén energiába kerül.

Mit ért el az ÖkoKör a résztvevők életmódjában?

De vajon a nagy multicégek, vagy az egyes emberek felelősek a környezetszennyezésért?

A Guardian 4 évvel ezelőtti cikke is szóba került a podcastban:

A British Petroleum, a világ második legnagyobb nem állami tulajdonú olajtársasága, amely világszerte 18 700 benzinkúttal és szervizkúttal rendelkezik , felbérelte az Ogilvy & Mather PR-szakembereket, hogy népszerűsítsék azt az álláspontot, miszerint a klímaváltozás nem egy olajóriás, hanem az egyének hibája. Itt kezdte a British Petroleum, vagyis a BP, a 2000-es évek elején először népszerűsíteni és hamarosan sikeresen népszerűsíteni a „szénlábnyom” kifejezést. A vállalat 2004-ben mutatta be „szénlábnyom- kalkulátorát ”, amellyel bárki felmérheti, hogy a szokásos mindennapi élete – a munkába járás, az élelmiszervásárlás és (ejnye) az utazás – hogyan felelős nagyrészt a Föld felmelegedéséért.

Csak az online térben napi 40 reklámmal bombáznak minket. Mit tehetünk, hogy ne váljunk a fogyasztói társadalom rabjává?

—

Közösségben könnyebb

Most újra lehet csatlakozni: 2026 februárjában indulnak az új ÖkoKörök, a Tudatos Vásárlók Egyesülete pedig várja mindazokat, akik szeretnék ezt a változást megtapasztalni. Az új csoportok márciustól indulnak. https://tudatosvasarlo.hu/okokor/

A Zöld Hang podcast: hétköznapok zöldítése bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Egy 2025. februári kerekasztal-beszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai László zöldpolitikusról.

2025 december 30-án hajnalban, 59 éves korában váratlanul elhunyt Petrovai László XVIII. kerületi alpolgármester. A helyi ügyek képviselete mellet országos szinten a zöld- és ökopolitikai kérdések, a döntéshozatali mechanizmusok társadalmasítása, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság kérdései foglalkoztatták.

„A családját, a lakóhelyét, a hazáját szerető ember volt, akit mindenki viszontszeretett, aki ismerte. 2010-től önkormányzati képviselőként, 2019 óta alpolgármesterként szolgálta a kerületét. A szó legnemesebb értelmében volt politikus. Lokálpatrióta, a helyi közösségét szolgáló ember, aki számára a politika a dolgok emberi léptékének helyreállításáról szólt, miközben építészként és tanárként is mindent tudott azokról a nagy, globális kihívásokról, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat” – emlékezett meg barátjáról Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve: „Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége.”

A párt honlapján közzétett életrajza szerint Petrovai László 1966-ban született Budapesten. Első diplomájának megszerzése után saját építészirodát hozott létre, illetve elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Intézetének városépítési-városgazdasági posztgraduális szakmérnöki képzését. 2010-ig nem foglalkozott politikával, akkor csatlakozott az LMP-hez, amelynek kerületi listavezetőjeként került be a helyi önkormányzat képviselő-testületébe. Emellett tagja volt a párt országos politikai tanácsának, illetve a párton belüli Párbeszéd Platformnak. Miután később többedmagával kilépett a pártból, alapító tagja lett a Párbeszéd Magyarországért Pártnak, amelynek XVIII. kerületi szervezetét vezette haláláig.

Oroszlánrésze volt a fővárosi XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre zöldítésében. Megoldások az esővíz hasznosítására, a zöldfelület védelmére és fejlesztésére munkájáért az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztár díját vehette át 2021. augusztus 28-án Keszthelyen 30. Zöld Civil Országos Találkozón.

Mi most egy 2025 február 26-án megtartott kerekasztal-beszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai Lászlóról, ahol a kerületi zöldítés eredményeit mutatta be a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubjában. A teljes kerekasztal beszélgetését megtalálják a kapcsolódó cikkel együtt itt.

Az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

A Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy beszélgessünk arról, hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.

Főbb témáink:

– Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel,

– Zsákutcás orbáni tudománypolitika – a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia legyengítése.

– Mennyire megbízható, és mennyire épül be a napi munkába a mesterséges intelligencia?

– akkumulátoripari környezetpusztítás, és ökogyarmattá válás.

– Túltolt autóipari álmok és eltékozolt természeti tőke. Az Orbán kormány gazdasági és környezeti mélyrepülése.

– Klímaváltozás – klímakommunikáció – alkalmazkodás.

Kétrészes sorozatunk második adásának résztvevői:

Hargitai Miklós újságíró
Kis Miklós, a Zöld Hang főszerkesztője
Mihalicz Csilla újságíró
Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

A beszélgetéshez kapcsolódó cikkek:

Jövőnk a Földön: Jordán Ferenc: Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel

Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?

Akkuipar – kiemelt beruházás – állami támogatás – NER mutyik

VSG: még engedélykérelmet sem nyújtottak be, de már a toborzásról beszélnek

Gazdasági modellt vált Magyarország

A Samsung és az Orbán rezsim méregdrága akku zsákutcája

Miközben lerohad az ország, Orbán újabb 133 milliárd adóforintot ad a Samsung gödi akkugyárának

A Bosnyák téri NER-es irodanegyed gyorsított eljárásban utólag megkapta a környezetvédelmi engedélyt

Klímaváltozás:

Klímaváltozás és zöldfelületkezelés:  Főkert fűvel, fával

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 2. rész bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.

Főbb témáink:

• az antizöld Trump ámokfutása;
• amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek;
• Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés; l
• leállt hálózatfejlesztés, rezsicsökkentés, orosz energiafüggés;
• a paksi gigahitel és az igazság napja;
•  visszatekintés a Bánkitó fesztivál zöld témáira: a mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai; zöld újságírás a fake news és az infodömping korában; Magyarország számokban.
  
  

Kétrészes sorozatunk első adásának résztvevői:

Csillag Gábor újságíró, publicista
Hargitai Miklós újságíró
Szilágyi László, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke
Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Cikkajánló az elhangzott témákkal összefüggésben:

az antizöld Trump ámokfutása:
Harrison Ford nem ismer Trumpnál nagyobb bűnözőt a történelemben

A klímaváltozás a világ legnagyobb átverése, amelyet gonosz szándékú emberek terjesztenek  

Amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek

Paksi dilemmák

Leállt hálózatfejlesztés rezsicsökkentés, orosz energiafüggés,
Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés

Mire jó, és miért veszélyes a mesterséges intelligencia? Miért jelent nagy környezeti kihívást is?

Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?

A Bánkitó fesztivál zöld sátor előadásaiból podcastok is készültek:

A mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai 

zöld újságírás a fake news és az infodömping korában

A Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 1. rész bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg a budai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza. Mekkora kihívás a klímaváltozás? Milyen lesz a jövő zöldfelület kezelése? Mi az a proaktív faállomány-gazdálkodás?

Az egyik legnagyobb probléma a faállomány elöregedése. De a gyepterületeknek is nagy kihívás a szárazodás, a csapadékeloszlás változása. Emellett a cég anyagi forrásai is egyre szűkösebbek, pedig a zöldfelületek csökkenése rontja a városi életminőséget. A rövidre nyírt gyepes hagyományos extenzív, kiegészítő öntözéses parkgazdálkodás nem folytatható. Az eddigi zöldfelület gazdálkodási módszerek helyett újakat kell használni, más szemlélettel. Hogy melyek ezek, milyen a fenntartható gyakorlat? Mindezekről a Budapesti Közművek Főkert Kertészeti Divízió főigazgatója, Dezsényi Péter beszélt előadásában.

Mit tesznek e város lakói, az önkormányzat és a civilek környezetükért?

Nálatok laknak-e állatok? – Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért.

2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy milyen az élet tisztelete Kóspallagon, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETETermészet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.  Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke, és Csongrád főépítésze Varga Júlia mesélt avizek és a parkok városának zöldebbé tételéről.

Sorozatunk hatodik, befejező részében a Budapesti Közművek Főkert divíziójának főigazgatója mesél a cég ökológiai fordulatáról, és technológiavltásáról.

Amire még választ kapunk:

• Szemléletváltozás a budapesti gyep és faállomány gazdálkodásban
• A városi a fák adják az ökoszisztéma szolgáltatások 60-80%-át
• Egy klímaváltozásnak ellenálló klímarezisztens városnak min. 30 % kellene, hogy legyen a lombkorona borítottsága, Budapestnek jelenleg 21 %-os, de az előrejelzések szerint ez sajnos csökkenni fog.
• Hosszú életciklus – életkor és lombtömeg reláció – a cél egy 35 – 40 éves közepes lombkoronaszintű állomány létrehozása/fenntartása.
• A fenntartható városi faállomány-gazdálkodás alapjai:
  – Jó egészségi állapot
  – Hosszú életciklus
  – Nagy lombtérfogat  
• Miért fontosak a holtfák a parkokban?
• Hogyan alakítják át a Városligeti fasor növényvilágát?
• Proaktív faállomány-gazdálkodás Budapesten:
  – Teljes faállomány rekonstrukciója
  – 4-5 éves faápolási ciklus
  – Magas átlagéletkor és nagy lombkorona tömeg
  – 18-20 éves program
  – Szakmai – társadalmi – politikai összefogás

A konferencián a fotókat készítette, és az előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Főkert fűvel, fával bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Sorozatunk ötödik részében Csongrád főépítésze, Varga Júlia mesél a vizek és a parkok városának zöldebbé tételéről.

Nálatok laknak-e állatok? – Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért.

2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy milyen az élet tisztelete Kóspallagon, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETETermészet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.  Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke.

Amire még választ kapunk:

— Miért és hogyan nyerték el 2024-ben az „Év Madárbarát Települése” címet?

— Mit hasznosíthatnak a polgárok a város arculati kézikönyvéből?

— Miért kapott helyi védettséget a Csongrád Nagyrét, és a Bartók rét (Ibolyás) Keselyes dűlő?

—  Milyen a jó madárbarát tanösvény?

— Miben segít a Környezet és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete?

— Milyen szemléletformálási munka folyik a városban?

— Milyen eredményei vannak az összefogás a „tiszta Tisza partért” kezdeményezésnek?

A konferencián a fotókat készítette, és az előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Így zöldül Csongrád bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Ijesztő civilizációs válságban vagyunk. Ám ez nem csupán veszély, hanem lehetőség is. Hogyan hozhatnánk létre egy új, ökologikusabb és igazságosabb civilizációt?

Nem akármilyen eseményt tartottak november 15-én Budapesten. Egy teljes napra az ötven évvel későbbi világunkba repültek, ahol már nem jelent súlyos fenyegetést az éghajlatváltozás. Ahol nem pusztítjuk tömegesen élőlénytársainkat. Ahol a gazdasági növekedés helyett az emberhez méltó életre összpontosítunk. Ahol nincsenek ordítóan igazságtalan jövedelmi és vagyoni különbségek. Vágyálom ez csupán, vagy képesek vagyunk a megvalósítására?

A Világeleje Ünnep létrejöttét elsősorban Takács-Sánta András Világeleje – A jó élet keresése az ökológiai válság korában című könyve inspirálta.

Mi történt a Világeleje Ünnepen?

A nap első részében tíz kiváló szakember szólt a résztvevőkhöz 2075-ből: elmondták, hogyan tudtunk úrrá lenni a mai civilizációs válságon. Ezt követően jövőalkotó műhelyekre került sor, ahol minden résztvevő hozzátehette a maga ötleteit egy élhető jövő formálásához. A nap végére pedig egy meglepetéssel készültek a szervezők.

Szilágyi László összeállításában megszólal:

Takács-Sánta András humánökológus

Mi az a cselekvő remény?
2075-re legyőzzük a sárkányokat. De kik ezek a sárkányok?
Miért létkérdés a hatalom szétterítése?
Globális problémák globális és/vagy lokális megoldások?
Mivel foglalkoznak a jövőalkotó műhelyek?
Miért lett a Kisközösségi Programból Világeleje Közösség?

Kónya Máté egyetemista, ifjúsági előadó

Hogyan viszonyul a környezeti krízishez, és mit tehet a Z generáció?
Milyen egy korszerű szent?

Zlinszky János biológus-ökológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadója.

Időutazás, politikai krízis – a múlt tapasztalatai és a jövőbelátás.
Technooptimizmus, vagy mélyadaptáció?

A világeleje ünnepen mutatták be a most elindult vilageleje.hu honlapot, ahol sok információt találnak az érdeklődők. Köszöni figyelmüket a szerkesztő: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Elég a világvége-hangulatból! bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Egy kis Duna-kanyari település, a börzsönyi 750 fős Kóspallag polgármestere, Plachi Attila számol be arról, hogy a településükön, a Duna-Ipoly Nemzeti Park ölelésében mit tesznek környezetükért.

Nálatok laknak-e állatok? – Biodiverzitás-barát zöldfelület kezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért.

2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.  Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvásátis bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke

Sorozatunk negyedik részében szó esik:

• Mi az a 11 pont, ami alapja egy zöld település létrehozásának/fenntartásának?
• Hogyan lehet nyitott, elkötelezett, környezetpolitikai szemléletű/berendezkedésű az önkormányzat?
• Miért fontosak az esőkertek és a mulcsolás?
• Hogyan működik a gyümölcsészet, és a tájfajták felkutatása?
• Szemléletformálás: rovarhotel, fecskebölcső, szemétszedési akciók a civilekkel, e-hulladék és gumigyűjtési akciók, biokert-nem csak óvodásoknak, helyi termékes piac, örökerdő gazdálkodásra rávenni a helyi gazdálkodókat/erdőtulajdonosokat, és az Ipolyerdőt.

A fotókat készítette, és az előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Az élet tisztelete Kóspallagon bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását mutatja be Bajor Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke legújabb podcast adásunkban.

2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület, és országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.

Sorozatunk e 3. részében szó esik:

1939-ben a Debreceni Nagyerdőt nyilvánították védetté. Budapesten elsőként 1944-ben védték meg a Pál-völgyi barlang felszínét. Mennyire kacskaringós a természetvédelem útja napjainkig?

Milyen kuriózumok, ex lege védett területek vannak a fővárosban?

Milyen a hazai természetvédelmi intézményi hierarchia?

Miért csak Budapestnek van saját természetvédelmi őrszolgálata?

Miért pozitív állatorvosi ló a természeti értékek tekintetében a főváros?

Tudta, hogy közel 4000 hektár Natura2000-es élőhely van, Budapest közig területén?

Milyen lehetőségei vannak az önkormányzatoknak egy terület védetté nyilvánításában?

Tudta, hogy Budapesten 280 madárfaj előfordul a hazai 425-ből?

Tudta, hogy Budapesten a hazai fűvészkönyv 2721 növényfajából (ebből 704 faj védett) 199 faj előfordul?

Tudta, hogy Újpesten él az egyetlen vad eredetű homoktövis állomány?

Tudta, hogy a Gellért hegyen él a sárgás habszegfű 18 töves egyetlen hazai állománya?

A fotókat készítette, és az előadását rögzítette/ szerkesztette Sarkadi Péter.

A Zöldhang podcast: A lusta kertész élőhelyei bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Nálatok laknak-e állatok? Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken címmel rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség. A rendezvényen a Zöld ellenállás; a városi zöldfelületek szerepe a jövő környezeti kihívásaira adott válaszainkban című előadást Bojtos Ferenc, a szegedi székhelyű CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetője tartotta.

Amiről szó esik:

Szegeden négy nagy program fut:
– városi hősziget hatás csökkentése,
– klímarezisztens növények telepítése
– a városi kertészet elterjesztése a fiatalok körében,,
– a fenntartható gazdálkodási módszerek bevezetése, elterjesztése.

Mikor jön el a krízispont?
Miért nem komfortos a városi élettér?
Miért fontosak a városi zöldfelületek?
Miért a lombfúvó az első számú közellenség?
Miért követendő jó példa az Erzsébet-liget parkkezelése?
Viharkároknál és az invazív fajok esetében milyen a jó kompromisszum?
Milyen a jó és gazdaságos városi szintű komposztálás?
Hogyan lett nagyon sikeres a szegedi halott fák kiállítás?
Milyen a jó faérték számítás?

Az esemény háttere:
A biológiai sokféleség a fajok, fajták és élőhelyek változatosságát jelenti. A sokféleség, változatosság biztosítja a természeti környezet stabilitását, fennmaradását és megújulásának képességét. Mivel a környezeti körülmények állandó változásban vannak, így az életben maradás legfontosabb kritériuma az alkalmazkodóképesség.

Települési szinten is rengeteg lehetőségünk van, ha tenni szeretnénk valamit az élővilág sokszínűségének megőrzése érdekében. Egyrészt a település kezelésében lévő zöldfelületek kialakítása és kezelése során, másrészt a biodiverzitás-barát módszerek népszerűsítésével a lakosság körében.

A fogyatkozó természetes területek mellett egyre inkább felértékelődnek a városokban található élőhelyek is, amelyek akár ökológiai folyosóként is funkcionálhatnak. Ezek megőrzésében, gazdagításában jelentős szerepük lehet az önkormányzatoknak a kezelésükben lévő zöldfelületek kialakítása, gondozása által.

A témával kapcsolatos korábbi podcastunk:

A fotókat készítette, és az előadását rögzítette és mszerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöldhang podcast: Hogyan lehet élhetőbb Szeged? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.