Podcast

Mit tehetnek civilek egy kiszáradó országban, ahol a víz nem marad ott, ahol életet adna, hanem gyorsan távozik a tájból? A Zöld Hang podcast új adásában a Hosszúcsemői Tőzeglápról jelentkezünk, ahol az I. VízŐrző Mozgalom Országos Találkozóján beszéltek arról, hogyan lehet aktív cselekvéssel előmozdítani a vízvisszatartás ügyét.

2026. június 5-7. között zajlott Csemőn, a hosszúcsemői tőzeglápos fiúk vendéglátásában az I. VízŐrző Mozgalom Országos Találkozó (VOT).  A találkozónak a Hosszúcsemői Tőzegláp adott otthont, ahol a közel 150 résztvevőt az ország szinte minden szegletéből az a közös cél hozta össze, hogy aktív cselekvéssel megóvjuk vizeinket és a vizekhez kötődő életközösségeket.

A két és fél nap során szakmai beszélgetésekkel, tapasztalatcserével, drámajátékkal, tervezéssel, kézi földgátépítő workshoppal, egy hódmocsár megismerésével és végül egy esőtánccal tevékenykedtek a VízŐrző Mozgalom megerősítéséért.

A VízŐrzők célja az ország kiszáradásának megállítása az állampolgárok összefogásával. Helyi sejtekbe szerveződve, vízügyesekkel, nemzeti parkokkal összefogva megkeresik azokat a helyszíneket, ahol a vízfolyások túlmélyített medre megemelhető, ezzel a kiszárító hatása mérsékelhető és a víz megőrizhető a tájban, majd két kezükkel megvalósítják a szükséges beavatkozásokat. Munkájuk alapja a természet – például a hód és az ártér – működésének megismerése és követése.

Az alig másfél év alatt országossá nőtt VízŐrző Mozgalom azt bizonyítja, hogy megjelent és megállíthatatlanul terjed a társadalmi igény vizeink és természeti környezetünk megőrzésére. Inspiráló látni, mennyien kiállnak közös célunkért!

A találkozó résztvevőivel Szilágyi László beszélgetett. Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

Akiket hallunk:

Szabó Géza a Gerje-patak menti Hosszúcsemői tőzegláp tulajdonosa

Hogyan lesz valaki láptulajdonos?  A patakmentéstől a bioblitzig.
Szelíd harc  az ostorfa és a zöld juhar ellen, aranyvessző kaszálás, mire jó a hódmocsár? Miért antizöld a területalapú támogatási rendszer?
Olasz bútoripar – magyar nemesnyárból, ami még inkább szárítja a Homokhátságot.
Gyökeres szemléletmód váltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban! Száműzni kellene a talajgyilkos nemesnyárakat.

Kulcsár László művésznevén Szubotaj Bagatur a zöld gerilla mozgalom egyik elindítója

Illegális zsiliprekesztéssel kezdődött 2025 januárjában.
Vizet a tájba orbáni kormányzati program: lájkok lettek, csak víz nem.
48000 km. csatornából 44000 csak levezető funkciójú.
Mi az ökoirredentizmus?

Németh András a Vízőrző Mozgalom egyik atyja.  Merre tovább mozgalom?

A fotókat készítette és az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Szeretünk nagy lápon élni bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Nagyon jó, hogy van élő környezet minisztériuma, de az a kérdés, hogy a halott gazdaság minisztériuma erősebb lesz-e? Teszi fel a kérdést Balogh Péter vízőrző, vízmegtartó, akivel Szilágyi László beszélgetett.

2026 május 29-31 között rendezték meg a zöld szervezetek 35. országos találkozójukat. Ennek egyik plenáris kerekasztal beszélgetése a helyi közösségek vízmegtartási kezdeményezéseiről szólt. 

Sürgős és gyökeres szemléletváltásra van szükség a magyarországi vízkezelésben. A jövő kulcsa egy határokon átívelő, ökoszisztéma-alapú, természetes folyamatokhoz igazodó megközelítés, amely a víz, a biodiverzitás és az (élet)közösségek védelmét egységben kezeli. Mindebben kiemelkedő szerepe van az alulról jövő, helyi tudásra építő vízőrző kezdeményezéseknek, amelyek közösségi részvétellel segítik a víz megtartását és a táj regenerációját. De kik is azok a VízŐrzők? Hogyan bontottak zászlót és hol tartanak ma? És legfőképp – hogyan segítheti a Zöld Civil Együttműködés a VízŐrző Mozgalmat?

A beszélgetés egyik résztvevőjével Balogh Péter gazdálkodó geográfussal, a Vízválasztó Mozgalom elnökével Szilágyi László beszélgetett.

A fotókat készítette és az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: VízŐrzők terepen – helyi közösségek a vízmegtartásért bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

A díjakat Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Péter vette át az idei Zöld Civil Országos Találkozón, május 30-án. Szilágyi László beszélgetett a két díjazottal.

A Zöld Civil Díjjal azokat ismerik el, akik hosszú távon, elkötelezetten és látható hatással dolgoztak a környezetvédelemért, és tevékenységükkel a Zöld Civil Együttműködés megerősödéséhez is hozzájárultak. 2023 óta évente legfeljebb két díjat osztanak ki.

A Zöld Civil Díjat a hazai környezetvédő közösség legfontosabb szakmai eseményén, a Zöld Civil Országos Találkozón (OT) szokás átadni, amelyet legutóbb 2026. május 28–31. között rendeztek meg Szentendrén.  A díjat a környezetvédelmi ügyekért és a civil együttműködésért leginkább kiemelkedő munkásságú személyek kaphatják meg, a két díjazott ezúttal Erdődiné Visnyovszky Ágota és Sarkadi Péter lett. (Sarkadi Péter sok egyéb mellett a Zöld Hang podcastjait is vágja, szerkeszti, vezeti – a szerk.)

A díjazottak méltatása:

Zöld Civil Díj – 2026  Erdődiné Visnyovszky Ágota, fiatalon a zöld ügyért

Ágota egyetemista kora óta, mára a kezei alatt nevelődő gyerkőcei mellett is kiemelten kezeli a zöld ügyeket és aktív önkéntesként rengeteget vállal a Zöld Civil Együttműködés lendületben tartásáért, ha kell szavazásra, ha kell részvételre bíztatva a közösség tagjait, szervezeteit. 

Tizenöt éves volt, amikor jelentkezett egy fáklyás békejel szervezésére. Ugyan nem ismert senkit és nem sokat tudott a rendezvényről, de az online regisztráción bevállalta, hogy további 50 résztvevőt fog beszervezni. Akkor bekattant neki valami, és ez azóta is tart: az aktivizmus számára a legjobb hobbi, gyakorlatilag életforma, melyet számos társadalmi témában gyakorol. Ágota éppúgy aktívan részt vett a Keleti pályaudvaron feltorlódott menekültek segítésében, mint éveken át a Pride szervezésében, vagy éppen a vegán életmódot népszerűsítő rendezvények szervezésében, ahogy a zöld civil együttműködés fejlesztésében is. 

Az élet értelmét a kapcsolódásokban látja; barátságok, közösségek, természet – ezért érdemes dolgozni és tenni. Minden lehetőség és építő dolog – tapasztalata szerint – a kapcsolódásokból jön.

A természet lenyűgöző komplexitása motiválta arra, hogy szakmájának a természetvédelmi mérnök képzést válassza, a töretlen optimista hite a társadalomban pedig a humánökológia mesterszak felé terelte tovább. Különösen hálás az Őt képző három egyetemnek, mert a holisztikus tananyag, a motiváló oktatók mellett fantasztikus barátokra tett szert. 

Ágota a Zöld Civil Együttműködésben már több mint 10 éve vesz részt aktívan, többször vállalt szerepet a Koordinációs Tanács tisztviselőjeként és két sikeres Zöld OT is nevéhez kötődik: 2017-ben Csillebércen, 2025-ben Salgótarjánban vállalt főszerepet a szervezésben. A Zöld Civil delegált választás lebonyolításában rendkívül tevékeny, a delegálás megújításán gondolkodó és fáradozó társunk évek óta, mely önkéntes munkák mellett sokszor megajándékoz bennünket rendkívül dekoratív Zöld Civil kreatív anyagokkal is.

A mozgalomban töltött korai évei a ZöMöK csapatához kötötték, ami után az elmúlt években a Zöld Zugban talált otthonra, és mára barátaival, társaival átvette a Ökoszolgálat Alapítvány vezetését, amivel talán sorsszerűen éppen egy idősek. Az Alapítvány már születése óta képviseli azt a szellemiséget, ami Őt annyira vonzza a zöld civil mozgalomban: emberek együtt, egymásért – tanulva és inspirálódva az ökológiai folyamatokból, törekedve a természeti környezetünk megóvására.

A díjjal köszönetet mondunk Ágotának azért a termékeny és innovatív munkáért, amivel fiatalon, fáradhatatlanul és kitartással tesz a Zöld Civil Együttműködésért!

Díjátadók és díjazottak: Gervai Miklós, Erdődiné Visnyovszky Ágota Sarkadi Péter, Lajtmann Csaba, Lugosi Bea és Lukács Attila fotó: Mizsei László

Zöld Civil Díj – 2026  Sarkadi Péter, a Zöld Civilek tudósítója

Sarkadi Péter neve mára összeforrt a hazai zöld újságírással, rádiózással. Minden bizonnyal kevés olyan tudósító van Magyarországon, aki olyan elkötelezetten és kitartóan dolgozott és dolgozik a természet- és környezetvédelmi ügyek kihangosításán, mint ő. 

Peti pályája különleges ívet rajzol. Egerben végzett földrajz–biológia szakon 1985-ben, majd Budapesten tanított 6 évig. A pedagógusi pálya után egy éles váltással az újságírói, riporteri hivatás felé fordult, ahol megtalálta önmagát, és ahol a kezdetektől a mindannyiunk számára oly fontos zöld ügyek szószólója lett.

1995-től a Magyar Televíziónál szerkesztő-riporterként dolgozott, később a Gordiusz – a Magyar Rádió tudományos ismeretterjesztő szerkesztőségének – belsős újságírója, szerkesztő- műsorvezetője lett. Készített környezetvédelmi témájú műsorokat a Kossuth Rádió Öko-műhelyében, riportokat a Duna TV Talpalatnyi Zöld című műsorában, útjára indította a Jazzy Rádió Millásreggeli zöld rovatát és éveken át heti rendszerességgel volt az ÓzonTV Egyenlítő „zöld hírháttér” című műsorának szakértő vendége. Megszervezte és elindította a RADIO9 webrábiót, amely néhány évig Ferencváros civil hangja volt. Több, mint 40 éve készít fotókat, 1993-ban a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Újságíró Iskolájában végzett fotóriporter szakon.

Munkásságának talán egyik legfontosabb mérföldköve kétségtelenül a Greenfo, Magyarország egyik legrégebbi és legmeghatározóbb tematikus környezetvédelmi hírportáljának megalapítása volt. A Greenfot 2001 januárjában a Környezetvédelmi Újságírók Társasága indította útjára, melynek Peti is oszlopos tagja volt. Főszerkesztőként ma is arra törekszik, hogy következetesen és hitelesen számoljon be a környezet- és természetvédelem legfontosabb kérdéseiről, teret biztosítva civileknek, szakértőknek és helyi közösségeknek is.

Munkáját az elmúlt évtizedek során számos díjjal ismerték el. Elsőként vehette át rádiós kategóriában a környezetvédelmi újságíróknak meghirdetett “Zöld toll” díjat, a Greenfo főszerkesztőjeként az OzoneNetwork tévé által alapított Ozone Zöld-díjjal jutalmazták. A Greenfo portál Sasakawa környezetvédelmi díjazott lett, később digitális médiaalkalmazási elismeréseket, Hevesi Endre díjat, miniszteri elismerést is kapott. Ezek nem csupán szakmai sikereket jelentenek, hanem visszaigazolását annak az évtizedeken át végzett következetes munkának, amelyet Peti a környezetvédelem ügyéért végzett.

Most mi is szeretnénk neked köszönetet mondani a Zöld Civil Együttműködés nevében. Köszönjük, hogy már több mint 35 éve velünk vagy, mikrofon mögött, szerkesztőségben, klaviatúrával vagy éppen fényképezőgéppel a kezedben. Hogy “száguldó riporterként” fáradhatatlanul tudósítasz eseményről eseményre, témáról témára; beszámolsz, hangot adsz, közvetítesz és kiállsz a természet- és környezetvédelem ügye, a zöld civil közösség mellett. A munkád fontos része a zöld civil történetnek, számítunk rád a jövőben is! 

——–

Pádár Gergely videója a 2026-os Zöld Civil Díjak ünnepélyes átadásán a szentendrei városházán készült. https://youtu.be/4AMO7cZ5Aro

A Zöld Hang podcast: Interjú a Zöld Civil Díjjal kitüntetettekkel bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

„Nem elég tojást tojni, kotkodácsolni is kell” – mondja Klébert Antal immár nyugdíjas hivatásos természetvédő, aki egyre optimistább, hogy 16 tragikus év után ismét van önálló minisztériuma a természetvédelemnek.

A szakmában csak Toncsiként becézett szakemberrel Szilágyi László beszélgetett többek között arról, hogy hogyan alakult meg 1991-ben a Zámolyi medencében a Pro Vértes Közalapítvány, hogy miből áll egy természetvédelmi őr munkája a Vértesi Tájvédelmi Körzetben? Hogy miért kell azonnal abbahagyni az erdők ledarálását és eltüzelését? Hogy hogyan zajlik az erdészeti szemléletváltás a fiatalabb erdészekkel,milyen konfliktusai voltak aktívnemzeti parki őrként az erdészettel és a vadász lobbival? Hogy miért az a probléma a vadászokkal, hogy nem lőnek eleget? Hogy milyen dilemmák elé állítják a horgászokat a betelepített halfajok, pl, az amúr és a törpeharcsa?

De szóba kerül még az állami természetvédelem tudatos orbáni legyengítése/szétverése, a vértesi Cica homokbánya mint a NER természetpusztítási állatorvosi lova, a komáromi ivóvíz és a gyilkos akkumulátorgyárak is. Nem marad szó nélkül Tóni bá kedvenc elfoglaltsága, a környezeti nevelés sem, hiszen szerinte a gyerekek 10 év alatt teljesen nyitottak a természetre, és a felnőtteknél is a személyes terepi megtapasztalás a legfontosabb.

Az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Klébert Antal, a harkályok szószólója bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.

„A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai és nemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz. 

A Merlin Színházban április 22-én az egyik plenáris előadást Budapesti fák állapotromlása és az aszály címmel Fehérvári Eszter a BKM Főkert Kertészeti Divízió faállomány -főosztályvezető tartotta.
Podcastunkban először őt halljuk, majd a közönség kérdéseire Dezsényi Péter a Főkert igazgatója és Bardóczi Sándor főtájépítésze válaszol.

Amiről szó esik:

— Budapesten kb. 9 millió fa található;

— a városi zöldfelületeink nélkülözhetetlen ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak.

— hogyan csökkennek a városi fák életesélyei pl. a beépítettség miatt?

— Budapesten csak minden századik fa egészséges; 

— a fővárosi faállomány lombtömegének a fele elveszhet 10 éven belül.

— Mit tehet ez ellen a szakma?

— Miért nagyon fontosak a Miyawaki erdők a környezet és a közösségek szempontjából?

— Miért a legjobb ingyen légkondicionálók a fák?

— Hogyan lehetne csökkenteni a városligeti rendezvényekkel kapcsolatos anomáliákat? 

A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: A budapesti fák állapotromlása bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

A talajon is múlik, mennyire lesz élhető Budapest a forróbb és szárazabb jövőben. A Zöld Hang podcastjában Dezsényi Péter, a BKM Főkert főigazgatója beszél a fővárosi talajgazdálkodás reformjáról.

Milyen a jó városi zöld infrastruktúra? Milyen kihívásokkal küzd az a Budapest, mely a II. világháborúban a zöldfelületei 90 %-át elvesztette?  Miért fontos a szerkezeti talaj? Mit tanulhatunk Bécs zöldfelület gazdálkodásából?

Többek között e kérdésekről is szó esett az idén második alkalommal megrendezett Fővárosi Föld Napja Konferencián.

„A város, ami megtart” című összejövetelen a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat is bemutatták, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz.

A Merlin Színházban április 22-én az egyik plenáris előadást „A zöld infrastruktúra 4. dimenziója” címmel a talajgazdálkodás reformja Budapest kiemelt zöldfelületein témában  Dezsényi Péter a BKM Főkert főigazgatója tartotta. Elsőként a moderátort Gadó György Pált halljuk.

Amiról még szó esik:

• Az antropogén massza (az emberi infrastruktúra tömege) 2020-ra elérte a biomassza tömegét globálisan, és azóta már meg is haladta.
• Ma már csak 10-ből 4 fahelyet sikerül újra fával pótolni a közművek miatt.
• Budapesten 22 millió négyzetméter zöldfelület van, ebből 13 millió védett terület és erdő. 9 millió négyzetméter kiemelt zöldterület, útszélek zöldsávja.
• A zöldhulladék gazdálkodás reformja: mire jó a televény, a helyben komposztálás?
• Mi az a szerkezeti talaj, a dajkanövény és a Budapest magkeverékek?
• Milyen a főváros új faültetési protokollja?
• Fókuszban a talajgazdálkodás reformja

A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: fókuszban a talaj bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Miért nem feltétlenül baj, ha egy városi gyep nem katonásan nyírt, hanem kócos, vadvirágos és első pillantásra kevésbé „rendezett”?  Erről beszélt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Föld Napja Konferencián elhangzott előadásában.

– Hogyan kezeljük a városi zöldfelületeket?

– Miért volt 2022 nyara vízválasztó a parkgazdálkodásban?

– Mi okozza az eketalp betegséget?

– Hogyan változik a lakossági szemlélet, hogyan ítéljük meg a „gondozatlan” gyepeket?

– Kutyások kontra vadvirágos rétek.

Többek között e kérdésekre adott választ a főváros Föld Napja Konferenciáján, a Merlin Színházban április 22-én az egyik plenáris előadásban Bardóczi Sándor. Budapest főtájépítésze Kócos Édenkert címmel az extenzív gyepek szerepe a vízmegtartásban témában mesélt sok-sok érdekességet.


A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Az a szép zöld gyep bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.

„A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai és nemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz. 

A Merlin Színházban április 22-én az egyik kerekasztal-beszélgetés körforgásos vízgazdálkodásról szólt, arról, hogy a közszolgáltatók hogyan próbálnak alkalmazkodni, felkészülni a klímaváltozás kihívásaihoz.

A beszélgetés résztvevői:

— Debreczeny László, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetési igazgatója

— Mórocz Gábor, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. hálózatüzemeltetési igazgatója

— Dezsényi Péter, a BKM Főkert főigazgatója

— Dr. Patziger Miklós, a BME Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék tanszékvezetője

— Tompos Balázs, a Budapest Közút Zrt. megfelelési tanácsadója

A beszélgetést Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal klíma és környezetügyi-főosztályvezetője moderálta.

A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

Amiről többek között szó esik:

• Két EU-s kezdeményezésbe, a 100 klímasemleges városban, és a klímaalkalmazkodási küldetésben is részt vesz Budapest. Mi ezeknek a lényege?
  
  
• Napi kb. 500.000 m3 vizet szolgáltat a Fővárosi Vízművek Zrt. Budapesten és az agglomerációban. Milyen kihívásokkal néznek szembe?  Miért probléma az egyre többször rekordalacsony vízszint?
  
  
• A fővárosi csatornahálózat durván 6500 km. Hogyan kell felkészülni a kiszámíthatatlan esőkre, a dunai vízszint extrém változásaira, és a villámárvizekre.
  
  
• Jelenleg 10 liter/ fő/nap az európai vízfogyasztási átlag. Hol van a víztakarékosság határa, ami még jó a csatornahálózatnak?
  
  
• A 2011-es viziközmű törvény szerint a csapadékelvezető rendszer nem része a viziközműnek. Milyen változást hoz az új uniós szennyvíz irányelv, és ezt be tudjuk-e tartani?Ű
• Nyáron egyre inkább csak éjszaka lehet aszfaltozni a hőség miatt. Hogyan nem működik a körforgásos hulladék újrahasznosítás a közútkezelésben? 

• Krízisben a budapesti faállomány. A 110.000 fővárosi kezelésben levő fa 1/3-át ki kellene vágni a következő 10 évben, így a lombkorona borítottság fele eltűnik. Az enyhe telek miatt nő a kórokozók száma. A 10 cserélendő fából 4-et már nem tudnak az eredeti helyre visszaültetni a közmű védőtávolságok miatt.
• Ökológiai fordulat –ökológiai szemlélet kellene a zöldfelület gazdálkodásban.A mostani kormányrendelet helyett kellene egy zöldfelületi törvény.

A Zöld Hang podcast: Budapest körforgásos vízgazdálkodása bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.

„A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai és nemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz. 

A Merlin Színházban április 22-én kiemelt vendég volt Carlos Moreno, „A tizenötperces város” koncepció megalkotója, aki könyvének fő gondolatait mutatta be a mű magyar nyelvű megjelenése alkalmából.

A plenáris előadások, tematikus szekciók és kerekasztal-beszélgetések többek között a vízmegtartásról, szivacsvárosról, a városi hőszigethatás csökkentéséről, a mobilitás jövőjéről és a városfejlesztés aktuális kihívásairól szóltak.

A programsorozatot Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg – őt Szilágyi László kérdezte, ezután a városháza udvarán egy szokatlan kiállítást járt be Bardóczi Sándor főtájépítésszel.

A fotókat készítette és az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Budapest válasza a klímaválságra bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Korszakunkban kognitív torzítások és véleménybuborékok ássák alá a tények széles körű elfogadottságát. A hiteles kommunikáció sorskérdéssé vált – ez e heti podcast adásunk témája.

Világ hülyéi, egyesüljetek. Az információ még nem tudás. Tudomány és hírérzékenység. A magyar médiából eltűntek a szakújságírók. Az 1,5 Celsius fok csak egy politikai termék. Erdőpolitika és klímaváltozás. Ez csak néhány téma és gondolat ízelítőül a Green Policy Center által nemrég szervezett Klímatudomány a tények utáni világ viharában – Tudományos tények a közbeszédben és a döntéshozatalban című kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakból. Magyarországon ma már nemcsak a klímaváltozás fizikai hatásaival kell szembenéznünk, hanem azzal a dezinformációs zajjal is, amelyben a tudományos alapú megközelítések gyakran háttérbe szorulnak.

A beszélgetésük során a szakértők beszéltek arról:

— Hogyan lehet hatékonyan képviselni a tudományos alapú megközelítéseket egy olyan világban, ahol a zaj és a dezinformáció gyakran elnyomja a tényeket?

— Hogyan lehet a tudomány üzeneteit a döntéshozatalba bevinni?

— Miként érhetők el a fiatalabb generációk, és hogyan építhető újjá a tudományba vetett társadalmi bizalom?

Akiket a podcastban hallunk:
• dr. Gelencsér András, levegőkémikus, az MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem professzora

• Gilicze Bálint a Másfél fok szerkesztője

• Dudás Gergely, stratégiai kommunikációs vezető European Climate Foundation (ECF)

és a moderátor: Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadó

A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Klímatudomány a tények utáni világ viharában bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Szabó Tímea országgyűlési képviselő Szilágyi Lászlóval beszélgetett 16 éves parlamenti munkájának mérlegéről, ökopolitikáról, a demokrácia leépüléséről és az óbudai zöld küzdelmekről.

Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, később harcolnak ellened, majd győzöl – mondta Nicholas Klein szakszervezeti vezető 1918-ban, bár e mondást sokan tévesen   Mahatma Gandhinak tulajdonítják. Sok harcával így van Szabó Tímea is, aki 4 cikluson keresztül, 16 éven át volt országgyűlési képviselő, de az idei április 12-i választáson már nem indul újra. E 16 év parlamenti munkájának mérlegéről beszélgetett vele Szilágyi László, akivel együtt politizált, és egy ciklusban képviselőtársa is volt az elsősorban szociális és emberi jogi témákban aktív képviselőasszonnyal.

A beszélgetés főbb témái:

• Maga a választási törvény a csalás.
• Mit hozhat a Tisza kormányzás?
• Milyen lesz a hazai politika zöld pártok nélkül?
• Milyen kudarcai voltak a hazai ökopolitikának?
• Elbábozott demokrácia. Kövér László hungarikum giga büntetései a parlamenti munka miatt.
• Harc az akkumulátoripari szennyezések ellen. A károsult magzatokkal kapcsolatos új orvosi jelenség a „Göd szindróma”.
• Az elektromos autózás nyugat-európai haszonélvezői és a magyar szemétlerakat – az európai zöldek értetlensége.
• A Fidesznek a zöldterület az semmi, az csak beépítendő.
• Óbudai harcok: a Hajógyári-sziget megmentése a NER maffiától, az Óbudai Gázgyár talajszennyezésének rehabilitációja.

A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Szabó Tímea a hazai ökopolitika harcairól bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Unicef fiatal nagykövetek, az ecetessrác, közgazdász és dietetikus is beszélgetett a fiatalokkal: vertikális farm, mikrozöldség otthoni termesztés, karbonkalkulátor, Passzold tovább Tesó! Újraéledt műanyag építési reklámhálók, aktivitáslépcső és klímaszorongás.

Többek között ezekről hallhatnak mai összeállításunkban. Az Unicef Magyarország 2026. március 24-én rendezte meg az V. Ifjúsági Klímavédelmi Találkozót, melynek célja, hogy inspiráló, élményalapú módon teremtsen teret a fiatalok számára a klímaváltozással, fenntarthatósággal és jövőnkkel kapcsolatos közös gondolkodásra. A budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban Szilágyi László járt.

Akik megszólaltak:

Hartmann Anett: Mik azok a mikrozöldségek, és hogyan lehet a tápanyagtartalmukat megváltoztatni vegyszermentes módon.

Balogh Anna Enikő és Bartyik Gabriella: feleslegessé vált műanyag reklámhordozók/ építési reklámhálók új élete.

Bartus Marcell:  az „ecetesfiú” a mindenható szódabikarbóna és ecet – vegyszerminimalizált háztartás, környezetbarát hűtőgép szagtalanítás.

Bársony Anna: az Unicef fiatal nagyköveteinek junior koordinátora.  Mi az a Klíma Ébresztő Óra? 

Pej Zsófia: az Energiaklub klímaprogram vezetője. Klímaszororongás, aktivitáslépcső, viselkedésminták a fogyasztásban.

Huszics György a  Carbon crane társalapítója és vezetője:
– Hogyan csökkenthető a cégek digitális eszközparkjának környezeti terhelése?
– Hogyan csökkenthető az e-mailok karbonlábnyoma?
– Karbonkalkulátor: a közösségi platformok iszonyatos CO2 termelők.

Kádár András Jane Goodall Intézet.  Főemlős védelem és az elektronikai hulladékok.

Passzold vissza Tesó! után itt a Passzold tovább Tesó!
Használt mobilokkal az illegális fakitermelők ellen.

Nagy Dimitra Anna  Unicef fiatal nagykövet – kecskeméti középiskolás, régi motoros.   

Fotók: Szilágyi László és Unicef.
Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

A Zöld Hang podcast: Klíma Ébresztő Óra bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgások és kölcsönhatások jellemzik. Nem megerőszakolni kell a tájat, hanem együtt élni vele.

Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben.  A szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.

A bős–nagymarosi vízlépcső társadalmi vitája óta, vagyis közel negyven éve mély árkok választják el egymástól a vízmérnöki és a természetvédő világot. Ebben a négy évtizedben alig fordult elő, hogy a – legalábbis a sztereotípiák szerint – gátakban és műszaki megoldásokban gondolkodó és az ökológiai helyreállításokat sürgető szervezetek egy asztalhoz üljenek és közös munkát végezzenek egy cél érdekében.

Az ország sivatagosodása és a 2022-es aszály sokkja, úgy tűnik, betemeti a régi árkokat. Március 26-án egy sajtóbeszélgetésen a vízmérnököket tömörítő legrégibb civil szervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke, a talajtanos szakemberek összefogásáért alapított Magyar Talajtani Társaság elnöke, valamint két környezet- és vízvédő szervezet, a WWF Magyarország és a Vízválasztó Mozgalom vezetői tartottak kerekasztal beszélgetést. Most ennek rövidített, szerkesztett változatát hallják.

A kerekasztal résztvevői:
Sipos Katalin biológus, a WWF igazgatója/ügyvezetője
Balogh Péter geográfus, Vízválasztó Mozgalom elnöke
Dr. Dobos Endre agrármérnök, Magyar Talajtani Társaság elnöke
Dr. Váradi József vízépítő mérnök, Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke
A moderátor: Litkai Gergely, humorista, fenntarthatósági menedzser, a KÖVET Egyesület elnökségi tagja

Amikről többek között szó esett:

Az öntözés közpénzből magánhaszon. Vízhiány és koherenciahiány. Az ökoszolgáltatást is vegyük be a GDP számításba! Miért kellene Tájminisztérium? A vízkészletünk 75 %-a a Dunában van, de a vízigény 75 %-a a Tisza mentén jelentkezik. Ne kompromisszumot keressünk, hanem konszenzust! Lepusztítottuk a talajt, rákényszerülünk a műtrágyára. A legjobb talajainkat tesszük tönkre ipari parkokkal, akku és autógyárakkal. 

A beszélgetést rögzítette, szerkesztette, és a fotókat készítette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Vizet a tájba, de hogyan? bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

A nagy godák a gombvirágot, a vadkacsák az óriás mohaállatot imádják –de nemcsak zabálják, hanem terjesztik is ezeket az idegenhonos fajokat. A kártevő vörös mocsárrákokra ragadt sárban levő magok is a madarakkal terjednek. Ez előnyös is, de káros is lehet.

A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében is sokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat (azaz a növény mindazon részeit, amelyekből új egyed fejlődhet) –, mint azt korábban feltételezték. Sarkadi Péter szerkesztő vendége kutatásainak fontosságát növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetve kerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek.

Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedésökológiai Kutatócsoport vezetőjének még egyetemi hallgató korában egy olaszországi kutatóúton tűnt fel, hogy az ottani mediterrán tavacskákban olyan vízinövények is élnek, amelyeket korábban csak Máltáról írtak le.

Hogyan kerülhettek e vízinövények Olaszországba? Az ökológust olyannyira érdekelni kezdte a vízimadarak növényterjedésben játszott szerepe, hogy azóta is e témával foglalkozik – immár a Lendület Program támogatásával, önálló kutatócsoportját vezetve.

A vízimadarak többféle szempontból is fontosak az emberek számára. Kedveltek például a vadászatban (értékes vadhús) és a turizmus is épít rájuk (madár megfigyelések, madarász táborok). Ezeken felül a vízimadarak fontosak még különböző vizes élőhelyek összekötésében is, mivel a vándorlásuk során segítik más fajoknak egyik helyről a másikra jutását, terjedését, így jelentősen befolyásolják, hogy pl. egy tóban milyen növények és állatok éljenek. A növényfajok esetében ezt úgy érik el, hogy elfogyasztják a magvakat az egyik területen, onnan elrepülnek, miközben a magok a tápcsatornájukban „utaznak”, végül egy másik területen az ürülékükkel a környezetbe kerülő ép magvak kicsírázhatnak. Magáról a folyamatról, azonban jelenleg csak nagyon keveset tudunk, pedig annak fontos természetvédelmi és környezetgazdálkodási jelentősége van. A klímaváltozás számos faj jelenlegi elterjedési területét befolyásolja, veszélyezteti. A növények a kedvezőtlen éghajlatú területekről a vízimadarak, mint szállítók segítségével képesek lehetnek más, kedvezőbb adottságú helyekre eljutni, ezáltal sok fajt menthetnek meg a kihalástól. Az ilyen témájú kutatások hiányában jelenleg azt sem tudjuk, hogy a vízimadarak hoznak, illetve visznek-e magukkal idegenhonos növényfajokat, amelyek jelentős gazdasági problémákat is jelenthetnek. Ezen kérdések megválaszolására több terepi kísérletet tervezünk megvalósítani. A kutatási eredmények ismeretében sokkal hatékonyabb élőhely rekonstrukciós terveket készíthetünk, felkészülhetünk az egyes növényfajok különböző klímaváltozási reakcióira, illetve hatékonyabban kontrollálhatjuk az idegenhonos növényfajok megjelenését is.

Azóta már nemcsak növényekkel, de madarakkal és gerinctelenekkel is foglalkozom – mondja Lovas-Kiss Ádám. „A gerinctelenek közül főként mohaállatokat és szivacsokat vizsgálok, mert ezeket is tudják szállítani a vízimadarak. A Spanyolországban töltött évek során vizsgáltunk parti madarakat, ludakat, récéket és más madarakat is, és szinte minden esetben kimutattuk, hogy e fajok az emésztőrendszerükben valóban képesek terjeszteni a növény magjait és szöveteit, illetve gerinctelen állatok szaporító képleteit.”

A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Hogyan terjesztik vizimadaraink az invazív fajokat? bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

A beszélgetés az alkotmányellenes klímatörvénytől a zöldpártok jövőjéig, és a budai választási esélyekig számos kérdést érint.

Tordai Bence klímavészhelyzet kinyilvánításáról szóló törvényjavaslatát alakította át (üresített ki) a Fidesz klímatörvénnyé, amit az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek nyilvánított, így az idén júniusig 30-ig be kell nyújtaniuk a módosításokat. Eddig 180 körüli civil szervezet véleményezte az alternatív klímatörvény javaslatot, mely most társadalmi egyeztetésen van.

Hol áll ez most?

Különböző látványos parlamenti akciói miatt eddig közel 11 millió forintos büntetést szabott ki rá Kövér László házelnök. Tordai Bence nyolc éve parlamenti képviselő, akivel az országházi elsősorban zöld munka eredményeiről és kudarcairól is beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő.

„Mi nem a hatalmat akarjuk megragadni, hanem az emberek képzeletét”, tartja a klasszikus zöld mondás.

Tordai saját bevallása szerint a környezeti ügyek markáns álláspontja mellett, elosztási kérdésekben egy igazságossági elvű baloldali, emberi jogi kérdésekben progresszív liberális álláspontot képvisel.

Merre tovább hazai és európai zöldpolitika?
Miért lépett ki 2 éve a Párberszéd-Zöldek pártból?
Milyen zöld párt, vagy formáció kellene az eddigi zöld pártok eltűnése után/helyett?

2019-ben az Európai Parlamentben megerősödtek a zöldek. Ezután a jobboldal és a patrióták igyekeznek mindent megtenni a Green Deal meggyengítéséért, ennek ellenére az Egyesült Királyságban, és egy német tartományban is nemrég jelentősen előretörtek a zöldek. Mennyire lehetünk bizakodóak?

Budapest 4 sz. választókerületben ismét elindul az április 12-i országgyűlési választáson. Miért optimista? Milyen esélyei vannak, egyáltalán milyenek Buda ezen részén a politikai erőviszonyok?

Mennyire lehet majd zöld Magyarország?

A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
Fotók Sarkadi Péter és Tordai Bence FB.

A Zöld Hang podcast: Merre tovább, zöldpolitika? Tordai Bence válaszol bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Két cikluson át volt parlamenti képviselő Szabó Rebeka, akivel podcastunkban az állatvédelemtől, és a természetvédelemről beszélgettünk.

Állatvédelem, hungarikum fideszes földmutyi, védett területek erdeinek tarra vágása, kiárusítása. A Balaton védelme és a NERes beépítések, vízgazdálkodási problémák, akkumulátoripar, élelmiszerbiztonság, és a költői kérdés: van valódi felelőse a kormányban a környezet védelmének?

Elsősorban ezekkel a témákkal foglalkozott/foglalkozik Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, aki két ciklus – azaz 2X4 év után – már nem indul a választásokon A Párbeszéd frakció tagjával az elsősorban a természetvédelemről, és az állatvédelemről ismert biológus – politikussal a két szerkesztő: Szilágyi László és Sarkadi Péter beszélgetett.

Szabó Rebeka  magyar biológus, ökológus és politikus az ELTE Természettudományi Kar biológia szakán ökológia és szisztematika szakirányú képzésben vett részt. 2001-ben szerzett biológusdiplomát. 2002-től az ELTE Biológia Doktori Iskolájának hallgatója lett. Ezt követően az Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetben természetvédelmi kutatásokkal kezdett el foglalkozni. Fő kutatási területei a növényökológia, az ökológiai restauráció, a gyakorlati természetvédelmi kérdések, valamint a fenntartható fejlődés.

2008-ban a Lehet Más a Politika társadalmi kezdeményezés egyik résztvevője, majd alapító tagja volt az ebből kialakult pártnak, ahol megválasztották a pártot irányító országos választmány egyik tagjává. A 2010 -es országgyűlési választáson a párt országos listájáról szerzett mandátumot. Az Országgyűlésben a Mezőgazdasági bizottságnak tagja lett. 2013-ban 7 másik képviselővel együtt kilépett az LMP frakciójából és alapító tagja lett a Párbeszéd Magyarországért pártnak. 2014-2022 között Zugló alpolgármestere lett.

A 2022 es magyarországi országgyűlési választáson összellenzéki jelöltként a Párbeszéd Magyarországért színeiben indult. Karácsony Gergely visszalépése után ő került a parlamentbe az Egységben Magyarországért listájáról.

A fotókat és a hanganyagot készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Szabó Rebeka parlamenti szélmalomharcai bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.