Podcast

Miért nem feltétlenül baj, ha egy városi gyep nem katonásan nyírt, hanem kócos, vadvirágos és első pillantásra kevésbé „rendezett”?  Erről beszélt Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Föld Napja Konferencián elhangzott előadásában.

– Hogyan kezeljük a városi zöldfelületeket?

– Miért volt 2022 nyara vízválasztó a parkgazdálkodásban?

– Mi okozza az eketalp betegséget?

– Hogyan változik a lakossági szemlélet, hogyan ítéljük meg a „gondozatlan” gyepeket?

– Kutyások kontra vadvirágos rétek.

Többek között e kérdésekre adott választ a főváros Föld Napja Konferenciáján, a Merlin Színházban április 22-én az egyik plenáris előadásban Bardóczi Sándor. Budapest főtájépítésze Kócos Édenkert címmel az extenzív gyepek szerepe a vízmegtartásban témában mesélt sok-sok érdekességet.


A felvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Az a szép zöld gyep bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.

„A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai és nemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz. 

A Merlin Színházban április 22-én az egyik kerekasztal-beszélgetés körforgásos vízgazdálkodásról szólt, arról, hogy a közszolgáltatók hogyan próbálnak alkalmazkodni, felkészülni a klímaváltozás kihívásaihoz.

A beszélgetés résztvevői:

— Debreczeny László, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetési igazgatója

— Mórocz Gábor, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. hálózatüzemeltetési igazgatója

— Dezsényi Péter, a BKM Főkert főigazgatója

— Dr. Patziger Miklós, a BME Vizi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék tanszékvezetője

— Tompos Balázs, a Budapest Közút Zrt. megfelelési tanácsadója

A beszélgetést Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal klíma és környezetügyi-főosztályvezetője moderálta.

A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

Amiről többek között szó esik:

• Két EU-s kezdeményezésbe, a 100 klímasemleges városban, és a klímaalkalmazkodási küldetésben is részt vesz Budapest. Mi ezeknek a lényege?
  
  
• Napi kb. 500.000 m3 vizet szolgáltat a Fővárosi Vízművek Zrt. Budapesten és az agglomerációban. Milyen kihívásokkal néznek szembe?  Miért probléma az egyre többször rekordalacsony vízszint?
  
  
• A fővárosi csatornahálózat durván 6500 km. Hogyan kell felkészülni a kiszámíthatatlan esőkre, a dunai vízszint extrém változásaira, és a villámárvizekre.
  
  
• Jelenleg 10 liter/ fő/nap az európai vízfogyasztási átlag. Hol van a víztakarékosság határa, ami még jó a csatornahálózatnak?
  
  
• A 2011-es viziközmű törvény szerint a csapadékelvezető rendszer nem része a viziközműnek. Milyen változást hoz az új uniós szennyvíz irányelv, és ezt be tudjuk-e tartani?Ű
• Nyáron egyre inkább csak éjszaka lehet aszfaltozni a hőség miatt. Hogyan nem működik a körforgásos hulladék újrahasznosítás a közútkezelésben? 

• Krízisben a budapesti faállomány. A 110.000 fővárosi kezelésben levő fa 1/3-át ki kellene vágni a következő 10 évben, így a lombkorona borítottság fele eltűnik. Az enyhe telek miatt nő a kórokozók száma. A 10 cserélendő fából 4-et már nem tudnak az eredeti helyre visszaültetni a közmű védőtávolságok miatt.
• Ökológiai fordulat –ökológiai szemlélet kellene a zöldfelület gazdálkodásban.A mostani kormányrendelet helyett kellene egy zöldfelületi törvény.

A Zöld Hang podcast: Budapest körforgásos vízgazdálkodása bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Idén második alkalommal rendezte meg a Főváros a Föld Napja Konferenciát, ahol szakértő vendégekkel tekintették át, hol tart Budapest az egészségesebb, zöldebb és klímatudatosabb várossá válás útján.

„A város, ami megtart” címet viselő konferencián hazai és nemzetközi szakértők mutatták be a főváros klímaalkalmazkodási irányait, zöldinfrastruktúra-fejlesztéseit, valamint azokat a megoldásokat, amelyek hozzájárulnak egy élhetőbb és ellenállóbb városhoz. 

A Merlin Színházban április 22-én kiemelt vendég volt Carlos Moreno, „A tizenötperces város” koncepció megalkotója, aki könyvének fő gondolatait mutatta be a mű magyar nyelvű megjelenése alkalmából.

A plenáris előadások, tematikus szekciók és kerekasztal-beszélgetések többek között a vízmegtartásról, szivacsvárosról, a városi hőszigethatás csökkentéséről, a mobilitás jövőjéről és a városfejlesztés aktuális kihívásairól szóltak.

A programsorozatot Karácsony Gergely főpolgármester nyitotta meg – őt Szilágyi László kérdezte, ezután a városháza udvarán egy szokatlan kiállítást járt be Bardóczi Sándor főtájépítésszel.

A fotókat készítette és az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Budapest válasza a klímaválságra bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Korszakunkban kognitív torzítások és véleménybuborékok ássák alá a tények széles körű elfogadottságát. A hiteles kommunikáció sorskérdéssé vált – ez e heti podcast adásunk témája.

Világ hülyéi, egyesüljetek. Az információ még nem tudás. Tudomány és hírérzékenység. A magyar médiából eltűntek a szakújságírók. Az 1,5 Celsius fok csak egy politikai termék. Erdőpolitika és klímaváltozás. Ez csak néhány téma és gondolat ízelítőül a Green Policy Center által nemrég szervezett Klímatudomány a tények utáni világ viharában – Tudományos tények a közbeszédben és a döntéshozatalban című kerekasztal-beszélgetésen elhangzottakból. Magyarországon ma már nemcsak a klímaváltozás fizikai hatásaival kell szembenéznünk, hanem azzal a dezinformációs zajjal is, amelyben a tudományos alapú megközelítések gyakran háttérbe szorulnak.

A beszélgetésük során a szakértők beszéltek arról:

— Hogyan lehet hatékonyan képviselni a tudományos alapú megközelítéseket egy olyan világban, ahol a zaj és a dezinformáció gyakran elnyomja a tényeket?

— Hogyan lehet a tudomány üzeneteit a döntéshozatalba bevinni?

— Miként érhetők el a fiatalabb generációk, és hogyan építhető újjá a tudományba vetett társadalmi bizalom?

Akiket a podcastban hallunk:
• dr. Gelencsér András, levegőkémikus, az MTA rendes tagja, a Pannon Egyetem professzora

• Gilicze Bálint a Másfél fok szerkesztője

• Dudás Gergely, stratégiai kommunikációs vezető European Climate Foundation (ECF)

és a moderátor: Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center társalapítója, senior klímapolitikai tanácsadó

A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Klímatudomány a tények utáni világ viharában bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Szabó Tímea országgyűlési képviselő Szilágyi Lászlóval beszélgetett 16 éves parlamenti munkájának mérlegéről, ökopolitikáról, a demokrácia leépüléséről és az óbudai zöld küzdelmekről.

Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, később harcolnak ellened, majd győzöl – mondta Nicholas Klein szakszervezeti vezető 1918-ban, bár e mondást sokan tévesen   Mahatma Gandhinak tulajdonítják. Sok harcával így van Szabó Tímea is, aki 4 cikluson keresztül, 16 éven át volt országgyűlési képviselő, de az idei április 12-i választáson már nem indul újra. E 16 év parlamenti munkájának mérlegéről beszélgetett vele Szilágyi László, akivel együtt politizált, és egy ciklusban képviselőtársa is volt az elsősorban szociális és emberi jogi témákban aktív képviselőasszonnyal.

A beszélgetés főbb témái:

• Maga a választási törvény a csalás.
• Mit hozhat a Tisza kormányzás?
• Milyen lesz a hazai politika zöld pártok nélkül?
• Milyen kudarcai voltak a hazai ökopolitikának?
• Elbábozott demokrácia. Kövér László hungarikum giga büntetései a parlamenti munka miatt.
• Harc az akkumulátoripari szennyezések ellen. A károsult magzatokkal kapcsolatos új orvosi jelenség a „Göd szindróma”.
• Az elektromos autózás nyugat-európai haszonélvezői és a magyar szemétlerakat – az európai zöldek értetlensége.
• A Fidesznek a zöldterület az semmi, az csak beépítendő.
• Óbudai harcok: a Hajógyári-sziget megmentése a NER maffiától, az Óbudai Gázgyár talajszennyezésének rehabilitációja.

A felvételt készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter

A Zöld Hang podcast: Szabó Tímea a hazai ökopolitika harcairól bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Unicef fiatal nagykövetek, az ecetessrác, közgazdász és dietetikus is beszélgetett a fiatalokkal: vertikális farm, mikrozöldség otthoni termesztés, karbonkalkulátor, Passzold tovább Tesó! Újraéledt műanyag építési reklámhálók, aktivitáslépcső és klímaszorongás.

Többek között ezekről hallhatnak mai összeállításunkban. Az Unicef Magyarország 2026. március 24-én rendezte meg az V. Ifjúsági Klímavédelmi Találkozót, melynek célja, hogy inspiráló, élményalapú módon teremtsen teret a fiatalok számára a klímaváltozással, fenntarthatósággal és jövőnkkel kapcsolatos közös gondolkodásra. A budapesti Magyar Vasúttörténeti Parkban Szilágyi László járt.

Akik megszólaltak:

Hartmann Anett: Mik azok a mikrozöldségek, és hogyan lehet a tápanyagtartalmukat megváltoztatni vegyszermentes módon.

Balogh Anna Enikő és Bartyik Gabriella: feleslegessé vált műanyag reklámhordozók/ építési reklámhálók új élete.

Bartus Marcell:  az „ecetesfiú” a mindenható szódabikarbóna és ecet – vegyszerminimalizált háztartás, környezetbarát hűtőgép szagtalanítás.

Bársony Anna: az Unicef fiatal nagyköveteinek junior koordinátora.  Mi az a Klíma Ébresztő Óra? 

Pej Zsófia: az Energiaklub klímaprogram vezetője. Klímaszororongás, aktivitáslépcső, viselkedésminták a fogyasztásban.

Huszics György a  Carbon crane társalapítója és vezetője:
– Hogyan csökkenthető a cégek digitális eszközparkjának környezeti terhelése?
– Hogyan csökkenthető az e-mailok karbonlábnyoma?
– Karbonkalkulátor: a közösségi platformok iszonyatos CO2 termelők.

Kádár András Jane Goodall Intézet.  Főemlős védelem és az elektronikai hulladékok.

Passzold vissza Tesó! után itt a Passzold tovább Tesó!
Használt mobilokkal az illegális fakitermelők ellen.

Nagy Dimitra Anna  Unicef fiatal nagykövet – kecskeméti középiskolás, régi motoros.   

Fotók: Szilágyi László és Unicef.
Az adást Sarkadi Péter szerkesztette.

A Zöld Hang podcast: Klíma Ébresztő Óra bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy világunkat körforgások és kölcsönhatások jellemzik. Nem megerőszakolni kell a tájat, hanem együtt élni vele.

Eddig példátlan összefogás született vízmérnökök, környezetvédők és a talajjal foglalkozó szakemberek között, hogy konszenzust mutassanak fel a Magyarország ökológiáját vészesen fenyegető kiszáradás elleni küzdelemben.  A szakemberek egyetértenek abban, hogy közös „cselekvési kényszerben” vagyunk. Első lépésként évi 3 km3 víz folyamatos pótlása szükséges az Alföldön, és megkerülhetetlen a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása és a területhasználatok megváltoztatása is. Politikai akarat nélkül egyik sem fog menni.

A bős–nagymarosi vízlépcső társadalmi vitája óta, vagyis közel negyven éve mély árkok választják el egymástól a vízmérnöki és a természetvédő világot. Ebben a négy évtizedben alig fordult elő, hogy a – legalábbis a sztereotípiák szerint – gátakban és műszaki megoldásokban gondolkodó és az ökológiai helyreállításokat sürgető szervezetek egy asztalhoz üljenek és közös munkát végezzenek egy cél érdekében.

Az ország sivatagosodása és a 2022-es aszály sokkja, úgy tűnik, betemeti a régi árkokat. Március 26-án egy sajtóbeszélgetésen a vízmérnököket tömörítő legrégibb civil szervezet, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke, a talajtanos szakemberek összefogásáért alapított Magyar Talajtani Társaság elnöke, valamint két környezet- és vízvédő szervezet, a WWF Magyarország és a Vízválasztó Mozgalom vezetői tartottak kerekasztal beszélgetést. Most ennek rövidített, szerkesztett változatát hallják.

A kerekasztal résztvevői:
Sipos Katalin biológus, a WWF igazgatója/ügyvezetője
Balogh Péter geográfus, Vízválasztó Mozgalom elnöke
Dr. Dobos Endre agrármérnök, Magyar Talajtani Társaság elnöke
Dr. Váradi József vízépítő mérnök, Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke
A moderátor: Litkai Gergely, humorista, fenntarthatósági menedzser, a KÖVET Egyesület elnökségi tagja

Amikről többek között szó esett:

Az öntözés közpénzből magánhaszon. Vízhiány és koherenciahiány. Az ökoszolgáltatást is vegyük be a GDP számításba! Miért kellene Tájminisztérium? A vízkészletünk 75 %-a a Dunában van, de a vízigény 75 %-a a Tisza mentén jelentkezik. Ne kompromisszumot keressünk, hanem konszenzust! Lepusztítottuk a talajt, rákényszerülünk a műtrágyára. A legjobb talajainkat tesszük tönkre ipari parkokkal, akku és autógyárakkal. 

A beszélgetést rögzítette, szerkesztette, és a fotókat készítette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Vizet a tájba, de hogyan? bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

A nagy godák a gombvirágot, a vadkacsák az óriás mohaállatot imádják –de nemcsak zabálják, hanem terjesztik is ezeket az idegenhonos fajokat. A kártevő vörös mocsárrákokra ragadt sárban levő magok is a madarakkal terjednek. Ez előnyös is, de káros is lehet.

A vízinövények, sőt a gerinctelen állatok terjedésében is sokkal fontosabb szerepet játszanak a vízimadarak – amelyek elfogyasztják, majd egy másik tavacskában kiürítik a szaporító magokat és egyéb propagulumokat (azaz a növény mindazon részeit, amelyekből új egyed fejlődhet) –, mint azt korábban feltételezték. Sarkadi Péter szerkesztő vendége kutatásainak fontosságát növeli, hogy a klímaváltozás miatt egyre több vizes élőhely tűnik el, illetve kerülnek rossz állapotba a vízi életközösségek.

Lovas-Kiss Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa, a Lendület Terjedésökológiai Kutatócsoport vezetőjének még egyetemi hallgató korában egy olaszországi kutatóúton tűnt fel, hogy az ottani mediterrán tavacskákban olyan vízinövények is élnek, amelyeket korábban csak Máltáról írtak le.

Hogyan kerülhettek e vízinövények Olaszországba? Az ökológust olyannyira érdekelni kezdte a vízimadarak növényterjedésben játszott szerepe, hogy azóta is e témával foglalkozik – immár a Lendület Program támogatásával, önálló kutatócsoportját vezetve.

A vízimadarak többféle szempontból is fontosak az emberek számára. Kedveltek például a vadászatban (értékes vadhús) és a turizmus is épít rájuk (madár megfigyelések, madarász táborok). Ezeken felül a vízimadarak fontosak még különböző vizes élőhelyek összekötésében is, mivel a vándorlásuk során segítik más fajoknak egyik helyről a másikra jutását, terjedését, így jelentősen befolyásolják, hogy pl. egy tóban milyen növények és állatok éljenek. A növényfajok esetében ezt úgy érik el, hogy elfogyasztják a magvakat az egyik területen, onnan elrepülnek, miközben a magok a tápcsatornájukban „utaznak”, végül egy másik területen az ürülékükkel a környezetbe kerülő ép magvak kicsírázhatnak. Magáról a folyamatról, azonban jelenleg csak nagyon keveset tudunk, pedig annak fontos természetvédelmi és környezetgazdálkodási jelentősége van. A klímaváltozás számos faj jelenlegi elterjedési területét befolyásolja, veszélyezteti. A növények a kedvezőtlen éghajlatú területekről a vízimadarak, mint szállítók segítségével képesek lehetnek más, kedvezőbb adottságú helyekre eljutni, ezáltal sok fajt menthetnek meg a kihalástól. Az ilyen témájú kutatások hiányában jelenleg azt sem tudjuk, hogy a vízimadarak hoznak, illetve visznek-e magukkal idegenhonos növényfajokat, amelyek jelentős gazdasági problémákat is jelenthetnek. Ezen kérdések megválaszolására több terepi kísérletet tervezünk megvalósítani. A kutatási eredmények ismeretében sokkal hatékonyabb élőhely rekonstrukciós terveket készíthetünk, felkészülhetünk az egyes növényfajok különböző klímaváltozási reakcióira, illetve hatékonyabban kontrollálhatjuk az idegenhonos növényfajok megjelenését is.

Azóta már nemcsak növényekkel, de madarakkal és gerinctelenekkel is foglalkozom – mondja Lovas-Kiss Ádám. „A gerinctelenek közül főként mohaállatokat és szivacsokat vizsgálok, mert ezeket is tudják szállítani a vízimadarak. A Spanyolországban töltött évek során vizsgáltunk parti madarakat, ludakat, récéket és más madarakat is, és szinte minden esetben kimutattuk, hogy e fajok az emésztőrendszerükben valóban képesek terjeszteni a növény magjait és szöveteit, illetve gerinctelen állatok szaporító képleteit.”

A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Hogyan terjesztik vizimadaraink az invazív fajokat? bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

A beszélgetés az alkotmányellenes klímatörvénytől a zöldpártok jövőjéig, és a budai választási esélyekig számos kérdést érint.

Tordai Bence klímavészhelyzet kinyilvánításáról szóló törvényjavaslatát alakította át (üresített ki) a Fidesz klímatörvénnyé, amit az Alkotmánybíróság alaptörvény ellenesnek nyilvánított, így az idén júniusig 30-ig be kell nyújtaniuk a módosításokat. Eddig 180 körüli civil szervezet véleményezte az alternatív klímatörvény javaslatot, mely most társadalmi egyeztetésen van.

Hol áll ez most?

Különböző látványos parlamenti akciói miatt eddig közel 11 millió forintos büntetést szabott ki rá Kövér László házelnök. Tordai Bence nyolc éve parlamenti képviselő, akivel az országházi elsősorban zöld munka eredményeiről és kudarcairól is beszélgetett Sarkadi Péter szerkesztő.

„Mi nem a hatalmat akarjuk megragadni, hanem az emberek képzeletét”, tartja a klasszikus zöld mondás.

Tordai saját bevallása szerint a környezeti ügyek markáns álláspontja mellett, elosztási kérdésekben egy igazságossági elvű baloldali, emberi jogi kérdésekben progresszív liberális álláspontot képvisel.

Merre tovább hazai és európai zöldpolitika?
Miért lépett ki 2 éve a Párberszéd-Zöldek pártból?
Milyen zöld párt, vagy formáció kellene az eddigi zöld pártok eltűnése után/helyett?

2019-ben az Európai Parlamentben megerősödtek a zöldek. Ezután a jobboldal és a patrióták igyekeznek mindent megtenni a Green Deal meggyengítéséért, ennek ellenére az Egyesült Királyságban, és egy német tartományban is nemrég jelentősen előretörtek a zöldek. Mennyire lehetünk bizakodóak?

Budapest 4 sz. választókerületben ismét elindul az április 12-i országgyűlési választáson. Miért optimista? Milyen esélyei vannak, egyáltalán milyenek Buda ezen részén a politikai erőviszonyok?

Mennyire lehet majd zöld Magyarország?

A hangfelvételt készítette és szerkesztette Sarkadi Péter.
Fotók Sarkadi Péter és Tordai Bence FB.

A Zöld Hang podcast: Merre tovább, zöldpolitika? Tordai Bence válaszol bejegyzés először Magyarország zöld hangja-én jelent meg.

Két cikluson át volt parlamenti képviselő Szabó Rebeka, akivel podcastunkban az állatvédelemtől, és a természetvédelemről beszélgettünk.

Állatvédelem, hungarikum fideszes földmutyi, védett területek erdeinek tarra vágása, kiárusítása. A Balaton védelme és a NERes beépítések, vízgazdálkodási problémák, akkumulátoripar, élelmiszerbiztonság, és a költői kérdés: van valódi felelőse a kormányban a környezet védelmének?

Elsősorban ezekkel a témákkal foglalkozott/foglalkozik Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, aki két ciklus – azaz 2X4 év után – már nem indul a választásokon A Párbeszéd frakció tagjával az elsősorban a természetvédelemről, és az állatvédelemről ismert biológus – politikussal a két szerkesztő: Szilágyi László és Sarkadi Péter beszélgetett.

Szabó Rebeka  magyar biológus, ökológus és politikus az ELTE Természettudományi Kar biológia szakán ökológia és szisztematika szakirányú képzésben vett részt. 2001-ben szerzett biológusdiplomát. 2002-től az ELTE Biológia Doktori Iskolájának hallgatója lett. Ezt követően az Ökológiai és Botanikai Kutató Intézetben természetvédelmi kutatásokkal kezdett el foglalkozni. Fő kutatási területei a növényökológia, az ökológiai restauráció, a gyakorlati természetvédelmi kérdések, valamint a fenntartható fejlődés.

2008-ban a Lehet Más a Politika társadalmi kezdeményezés egyik résztvevője, majd alapító tagja volt az ebből kialakult pártnak, ahol megválasztották a pártot irányító országos választmány egyik tagjává. A 2010 -es országgyűlési választáson a párt országos listájáról szerzett mandátumot. Az Országgyűlésben a Mezőgazdasági bizottságnak tagja lett. 2013-ban 7 másik képviselővel együtt kilépett az LMP frakciójából és alapító tagja lett a Párbeszéd Magyarországért pártnak. 2014-2022 között Zugló alpolgármestere lett.

A 2022 es magyarországi országgyűlési választáson összellenzéki jelöltként a Párbeszéd Magyarországért színeiben indult. Karácsony Gergely visszalépése után ő került a parlamentbe az Egységben Magyarországért listájáról.

A fotókat és a hanganyagot készítette és szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Szabó Rebeka parlamenti szélmalomharcai bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Az Orbán-kormány sokat emlegetett „repülőrajtjáról”, a magyar gazdaság egyre inkább zsákutcának tűnő iparpolitikájáról, valamint a Pécs melletti bicsérdi autóipari beruházási tervekről beszélgettünk mai adásunkban. A két szerkesztő, Sarkadi Péter és Szilágyi László vendége Mellár Tamás országgyűlési képviselő, a Párbeszéd frakció tagja, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, közgazdász professzor volt.

Az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme a túltolt autó és akkumulátoripar. A minimális hazai hozzáadott értékű ázsiai tulajdonosi körű akkumulátoripar 720 milliárd forint állami támogatásban részerült, emellett kb. 1000 milliárdnyi közpénzt fordított a kormány az akkugyáras beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra. Körülbelül 10 – 12000 új munkahely jött létre, így a számok alapján nagyjából 100 millió forintra jön ki egy -egy új álláshely. Az ázsiai multikkal szemben a hazai vállalkozások ennek a harmadából teremtenének új munkahelyet. Ez lenne a felelős nemzeti kormányzás?
De nem csak gazdasági problémák vannak a környezetszennyező, és folyamatosan elavuló iparággal. Az elmúlt években több helyszínen derült fény környezetszennyezésekre, a legaktívabbak a debreceni és a gödi civilek. Bár egyértelmű bizonyítékaik voltak, a legfelsőbb politikai vezetés és a hatóságok együttműködtek a gyár vezetésével az üzem szennyezéseinek eltusolásában. Mindez folyamatosan derült, derül ki a napokban – amiben persze része van a felfokozott választási kampánynak is.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának egyik kulcseleme az autó- és akkumulátoripar erőltetett fejlesztése. A minimális hazai hozzáadott értéket termelő, döntően ázsiai tulajdonú akkumulátoripari beruházások eddig mintegy 720 milliárd forint közvetlen állami támogatásban részesültek. Emellett a kormány további körülbelül 1000 milliárd forint közpénzt fordított az ezekhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre.

Mindez nagyjából 10–12 ezer új munkahelyet hozott létre, ami azt jelenti, hogy egyetlen új állás akár 100 millió forintba is kerülhetett. Közgazdászok szerint a hazai kis- és középvállalkozások ennek töredékéből is képesek lennének munkahelyeket teremteni. Felmerül tehát a kérdés: valóban ez a felelős, nemzeti gazdaságpolitika?

A gazdasági kockázatok mellett egyre erősebbek a környezeti aggályok is. Az elmúlt években több helyszínen – különösen Debrecenben és Gödön – civilek tártak fel súlyos szennyezéseket. Bár bizonyítékok kerültek nyilvánosságra, sokak szerint a hatóságok és a politikai vezetés nem minden esetben léptek fel kellő határozottsággal. Az ügyek folyamatosan kerülnek napvilágra, részben a közelgő választási kampány felfokozott politikai légkörében.

Adásunkban ezekről a kérdésekről beszélgetünk: mennyire fenntartható a jelenlegi iparpolitika, milyen gazdasági és társadalmi kockázatokkal jár, és van-e alternatívája Magyarország számára.

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Mellár Tamás akkugyárakról és zsákutcás iparpolitikáról bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Mit tehetnek a fiatalok a klímaváltozás kihívásaival szemben és mit tehetünk mi értük? Ez volt a fő témája egy inspiráló kerekasztal-beszélgetésnek, melyet a Debreceni Egyetem Főépületében tartottak február 17-n. Négy éve 2022 –ben indult az UNICEF Magyarország Klímahősök programja, melynek része volt az Egyetemi Klímavédelmi Roadshow.

Egy 2022-es hazai, reprezentatív kutatás rávilágított, hogy a magyar gyerekek szinte kivétel nélkül szorongást élnek meg, ha a klímaváltozásra gondolnak. Tehetetlennek érzik magukat és úgy gondolják, hogy nincs elég tudásuk a témában.  Az UNICEF Magyarország 2022-ben a klímaváltozás témáját helyezte fókuszba és életre hívott egy olyan komplex, gyerekeknek és fiataloknak szóló edukációs és részvételi programot, amelyben a szakértők, állami és vállalati döntéshozók és a fiatal generációk képviselői közötti párbeszéd ténylegesen megvalósul. A „Klímahősök” program fő célja, hogy a klímaváltozással összefüggésben megjelenő félelemből, tehetetlenségből és szorongásból eredő negatív érzéseket – amely vészesen magas arányban jelenik meg a 13-25 éves magyar fiatalok körében – egy építő jellegű irányba tereljük az oktatás, a szerepvállalás, a párbeszéd és a felelősségvállalás eszközeivel.

Szilágyi László riport- megszólalói:

Mészáros Antónia az Unicef Magyarország ügyvezető igazgatója.

Meglepő eredményt hozott a fiatalok körében egy klímaszorongás felmérés
Kiből lehet klímahős?
Hogyan lehet hatékonyan megszólítani a fiatal generációkat?

Vázsonyi Benedek, UNICEF Fiatal Nagykövet, klímahős

Részt vett a tavaly novemberi COP30 klímakonferencián a brazíliai Belémben.
Milyen élményei vannak? Hogyan érződtek a generációs különbségek?

Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnöke

Versenyképesség és/vagy környezetvédelem? Ipari szerkezetváltozás, XXI.századi jóllétalapú gazdaság kellene.
Hogyan írja át a fegyverkezési kényszer az éghajlatvédelmi politikát?
A trumpi öngyilkos politika hogyan változtatja meg a klímavédelmet?
Az élhető városok és az autóforgalom korlátozása.
Mi az a klímaigazságosság, energiaszegénység?
Az egyes ember, vagy a kormányzat a felelős a klímaváltozásért?

Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára,

polikrízis dilemma.
Európa regionálisan akar megoldani egy globális problémát, ami nem működik. Versenyképesség gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság és a klímavédelem.

Felső Nemes Viola fiatal klímahős  Pécsről
Hogyan lett klímahős, és mit tehet az iskola, az iktatás a klímatájékoztatásért?

A Klímahősök programról részletek a www.unicef.hu honlapon olvashatók. Az adást szerkesztette Sarkadi Péter.
Kapcsolódó cikk és fotók forrása: KlímaHősök bevetésen

A ZöldHang podcast: Legyél te is klímahős! bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Az EGT és Norvég Civil Alap új támogatási ciklusa (az Orbán- kormány miatt) sokéves kimaradás után tér vissza Magyarországra, hogy támogassa a független magyar civil társadalom működését.  A költségkeret közel 23 millió euró, ebből mintegy 19,5 millió euró kerül kiosztásra pályázati úton közvetlenül a hazai civil szervezeteknek.

A Civil Alap az EGT és Norvég Alapok keretében, Izland, Liechtenstein és Norvégia hozzájárulásával 15 európai uniós tagállam – köztük Magyarország – számára nyújt támogatást. Az Alap célja egy sokszínű civil társadalom támogatása, amely fellép a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelme, az emberi méltóság, az egyenlőség és a szabadság értékeinek az erősítése érdekében. A Civil Alap működtetői Magyarországon az Ökotárs Alapítvány, az Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország alkotta konzorcium.

Teltházas konferencián, norvég és izlandi szervezetek részvétele mellett mutatták be február 11-én  az EGT és Norvég Civil Alap hazai lebonyolítói a 4.  támogatási ciklus programot, amely hosszú kimaradás után tér vissza, és jelent a következő években közel 23 millió euró többletforrást a magyar civil társadalom számára.

A program lebonyolítását minden országban egy, a támogató országok által nyílt pályázati eljárás során kiválasztott konzorcium végzi, ez Magyarországon az Ökotárs Alapítványból, mint konzorciumvezetőből, illetve az Autonómia Alapítványból és a Kárpátok Alapítvány–Magyarországból áll.

Sok év kimaradás után

Az EGT és Norvég Civil Alap sokéves kimaradás után tér vissza Magyarországra, hogy segítse a sokszínű civil társadalom megerősödését, és olyan civil szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek védik a demokráciát, erősítik a jogállamot és segítik az emberi jogok érvényesülését, munkájukkal pedig képviselik az emberi méltóság, az egyenlőség és a szabadság értékeit.

A megnyitón beszédet mondott Vegard Kaale, a Norvég Királyság budapesti nagykövete, aki így fogalmazott:

“A független civil szervezetek nélkülözhetetlenek minden demokratikus társadalom egészséges működéséhez, mivel segítenek ellenőrizni a hatalmat, támogatják a társadalmi befogadást, valamint felerősítik azoknak a hangját, akik gyakran nem hallatszanak. Az EGT és Norvég Alapok ezért nem csupán pénzügyi támogatást jelentenek, hanem olyan közös európai értékeket is erősítenek, mint az átláthatóság, az aktív állampolgári részvétel és a felelős, elszámoltatható kormányzás.”

A rendezvényen köszöntőt mondott Vegard Kaale, a Norvég Királyság budapesti nagykövete, a lebonyolítók bemutatták a hazai civil szektor helyzetét, és ismertették a pályázati program részleteit.

A Civil Alapot és a pályázati felhívásokat bemutatta:
– Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója
– Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország igazgatója
– Nun András, az Autonómia Alapítvány igazgatója

Már lehet pályázni

A lebonyolítók a támogatási összeget az elkövetkező években nyílt pályázati rendszerben, szakértői értékelések alapján osztják szét a hazai civil társadalom szereplői között. A következő másfél évben összesen hét pályázati felhívást terveznek megjelentetni különböző témakörökben, amelyek közül a megnyitóval egy időben három vált elérhetővé:

SZERVEZETI TÁMOGATÁSOK: a kiíráson a hazai civil szektorban kulcsszerepet betöltő szervezetek stratégiai fejlődésének, tudásátadó és hálózatépítő szerepének erősítésére, 4,5 éves időtartamra, legfeljebb 200 000 euró támogatás nyerhető.

VELED VAGYUNK, UKRAJNA! A kiírás célja a háború áldozatainak segítése, a menekültek (civil szervezeteinek) megerősítése, és az ukránellenes propaganda ellensúlyozása, legfeljebb 4 éves időtartamra maximum 120 000 euró támogatás nyerhető.

PÁLYÁZAT FEJLESZTŐ SZERVEZETEKNEK innovatív, művészi, digitális vagy részvételi eszközöket alkalmazó módszerek kidolgozására és alkalmazására a hazai civil szektor újjáélesztése és megerősítése érdekében. Legfeljebb 4 évre maximum 100 000 euró támogatás nyerhető.

A rendelkezésre álló forrásokat a következő években folyamatosan, nyílt pályázati rendszerben, szakértői értékelések alapján osztjuk szét a hazai civil társadalom szereplői között.  

A következő hónapokban további felhívások megjelenése várható.

Az aktuális pályázati felhívásokkal és a programmal kapcsolatos minden információ megtalálható a program honlapján, a norvegcivilalap.hu-n.

Az aktuális pályázati felhívásoka program honlapján

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöldhang podcast: Újraindult az EGT és Norvég Civil Alap Magyarországon bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

A permakultúrát eredetileg zöld forradalomnak hívták, de ez egy lassú változás. Emberléptékű zöldségtermesztés, pénzmentes együttműködés, ökogazdálkodás, kártétel és a haszonvétel aránya a gazdaságokban. Hogyan lehet rentábilis az ökológiai élelmiszertermelés?

Többek között ezekről is szó esett a  „bőség – gondoskodás – generációk” címmel tartott összejövetelen.  Január 23-24-én a Magyar Permakultúra EgyesülettartottaXI MAPER Konferenciáját, amelynek néhány résztvevő-előadójávalSzilágyi László beszélgetett.

Megszólalók és témáik:

Kulcsár Balázs, a Permakultúra Egyesület elnöke, aki a vértesacsai Valaha tanyán gazdálkodik.   

Mikor épül be az ökológia a gazdálkodók szemléletébe?
Kártevő, vagy ingyen munkaerő a róka?
Bio rovarirtó, vagy növénypusztító a seregély?
Miért fontos a gazdálkodói munka folyamatos megfigyelése?
Hogyan lehet alkalmazkodnia klímaváltozáshoz?

Balogh Lili, az Országos Agroökológiai Hálózat Egyesület vezetője.  

Mi az agrárkörnyezetvédelem és a feminizmus kapcsolata?
Mennyire erős, és hogyan terjed az élelmiszer önrendelkezési mozgalom a világban?

Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus, a HUN-REN  Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében a Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoport vezetője, az MTA doktora.    

A permakultúra az egy figyelemintenzív gazdálkodási mód. Hogyan jön ide a gyep és erdőgazdálkodás?
A gyimesi gyakorlat: a hangyabolyt lapáttal kiteszik a mezsgyére, a vakondtúrást elgereblyézik. ilyen a legeltetési menü?

Végképp elvszett a pásztorok hagyományos tudása?
Mire jó a helyi biomassza háború esetén? Erdő – erdőssztyepp – klímaváltozás.

Borsos Béla ős zöld civil, gyűrűfűi zöld projekt.      

Az elmúlt 16 év vidékfejlesztési kormánypusztításától, a „taccsravágott” vidékkoncepcióról,  Trump ámokfutásáról, és a környezetvédelem háttérbe szorulásának következményeiről.

Dezsény Zoltán, a terényi Magasvölgyi biotermesztő – vállalkozó.

Mitől egyedi a biodiverz, organikus magasvölgyi kertészet?
Állandó ágyásos művelés nélküli talajművelés a talajéletért.
Milyen a csepegtető és mikroöntözéses víztakarékos biointenzív növénytermesztés?
Mitől emberléptékű a gazdaságuk?
Hogyan működik a közösségi gazdálkodási modell?

Palik Ferenc, szápári ökofarm és biomalom üzemeltető. 

Franciaországban gazda-molnár-pék rendszerben működik 6000 malom. Ezt az elvet magyarosította a Bakonyban. Mi ennek a lényege?
Hogyan lehet szántás nélkül búzát előállítani?

A műsort Sarkadi Péter szerkesztette.

A Zöld Hang podcast: Mi fán terem a Permakultúra? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Mi történik valójában a feleslegessé vált ruháinkkal és cipőinkkel egy olyan rendszerben, ahol 2025-től kötelező a textilhulladék külön gyűjtése, de továbbra sem világos, hogy a fast fashion hulladékhegyeiből mi hasznosul újra.

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általában a kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztása jelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20 százalékát gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60– 80 ezer tonna textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója e témában írt nemrég tanulmányt.
Kötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete

Amikről szó esik a beszélgetésben:

— Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezeti terhelése?

— A kész termék árának csak az 5–10 százaléka az előállítási költség. Akkor mit fizet a fogyasztó?

— 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannak pontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk?

— Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?

— A drága újrahasznosítás trendi?

— Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?

— Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?

— Lehet fenntartható, a divatipar?

— Tényleg egészségesebb a használt babaruha?

— Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásos gazdaságot?

—  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Mi lesz a levetett ruháink sorsa? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.