Legfrissebb

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület minden évben megkérdezi a természetbarátokat, melyik hazai madárfajt tartják érdemesnek az Év madara kitüntető címre. 2026-ben az év madara az énekes rigó lett. Ő a második legelterjedtebb hazai rigónk, aki már a kertvárosi részeken is otthonosan érzi magát. Lovászi Péterrel, az egyesület vezetőségi tagjával beszélgettünk arról, hogyan tudnánk segíteni a városainkban is megtelepedő példányokat, valamint más, ugyancsak a környezetünkben élő fajok egyedeit. Az énekes rigó példája bemutatja, hogy tudatos döntésekkel mi magunk is sokat tehetünk a környezetünkben élő madarakért.

A madárbarát kertek száma örvendetesen növekszik Magyarországon, egyre többen ismerik fel, hogy a városi zöldfelületeknek kulcsszerepük van a fajok megőrzésében. A madarakkal való együttélés azonban közel sem problémamentes: számos faj sorsa mutatja, milyen könnyen válhatnak a madarak „zavaró tényezővé” az emberek számára. Az egyik legvitatottabb példa a nagy kárókatonák esete, amelyeket hazánkban rendszeresen engedéllyel riasztanak és gyérítenek.

Az Év madara szavazás éppen ezért különösen fontos kezdeményezés, hiszen közelebb hozza az emberekhez a madarak sokszor rejtett világát, és segít megérteni, milyen kihívásokkal szembesülnek a városokban és azok peremén élő fajok. Három jelölt közül lehetett választani 2025 nyarán a 2026-os év madara szavazáson. A kis poszáta, az énekes rigó és a kerti geze élete is a bokros területekhez kötődik. Az énekes rigó a szavazatok 42%-át szerezte meg, mindössze két százalékot vert rá a második helyezett kis poszátára. Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetőségi tagja számos érdekességgel szolgált az idei győztesről.

Miért lehetett épp erre a fajra szavazni? Minek köszönheti a természetbarátok körében a népszerűségét az énekes rigó?

Az MME az Év madara szavazáson „indított” madárfajokat úgy választja ki, hogy egy-egy élőhelyet vagy természetvédelmi problémakört képviseljenek. Az idei évben a kis poszáta, az énekes rigó és a kerti geze is olyan madár, amely az ember közelében is előfordul és kedveli a bokros élőhelyeket. A három jelölt közül az énekes rigó a legismertebb, hiszen éneke is jellegzetes és gyakrabban is kerül szem elé, mint a kis poszáta, vagy a kerti geze.    

Az énekes rigó városokban is gyakori vendég. Milyen településrészeken fordul elő? Van-e bármilyen speciális igénye a fajnak?

Gyakori költőfaj, elsősorban a sűrű aljnövényzetű elegyes erdőket kedveli, de parkokban, kertekben is megtelepszik. A településeken a külvárosi, kertvárosi részeken lehet leginkább számítani rá, ott, ahol sok a fa és bokrok is találhatók. Vonuló faj, kis számban át is telelhet és ilyenkor is sokszor jelenik meg településeken, például az etetőre kirakott gyümölcsöt keresve. 

Miben különbözik a hangja a sárgarigóétól? Hogyan lehet megkülönböztetni az éneküket?

A sárgarigó „huncut a bíró” flótázása egy könnyen felismerhető, rövid, gyakran hallatott madárének. Általában külterületeken, például tanyás vidékeken, sokszor napközben is lehet hallani. Az énekes rigó dala is hangos, de változatosabb, ráadásul strófáit minden esetben kétszer-háromszor is megismétli, amiről könnyen felismerhető. Nagyon sokszor énekel naplemente környékén – természetesen a szaporodási időszakban, mert a madárének a párválasztásban és a területkijelölésben játszik szerepet. Az énekes rigó éneke legjobban talán a fekete rigóéhoz hasonló, de az ismétlések abból hiányoznak.   

Hogyan segíthetnénk a védett faj közvetlen környezetünkben élő populációit?

Az egyik fontos lehetőség a fészkelőhelyek – fák, bokrosok, parkok – növényzetének megőrzése, különösen a költési időszakban történő fakivágás, cserjeirtás veszélyezteti a fészkeket, az abban lévő tojásokat vagy fiókákat. A táplálékforrás is fontos fiókák neveléséhez, amit főként giliszták és csigák alkotnak, de hernyókat, lószúnyogokat és egyéb rovarokat is zsákmányol. A cserjék alatti avar meghagyásával, de például a permetezés minimalizálásával is segíthető ezek állománya.

Kényes kérdés a szabadon kószáló macskaállomány, hiszen nagyon sok fiókát és felnőtt madarat macskák kapnak el. A felelős állattartással sokat tehetünk ez ellen, az ivartalanítással csökkenthető a kóbor cicák száma, de egyre többen készítenek például kertes házaknál is zárt kifutókat házi kedvenceik számára. Akár egy nyakba akasztott pici csengő is felhívja a rigók figyelmét a közeledő ragadozóra. 

A hazai városokban ugyancsak gyakran felbukkanó molnárfecskék és füstifecskék fészkeit sajnos gyakran leverik, elpusztítják. A varjakat és a balkáni gerléket több városban ragadozó madarakkal, hivatalos engedély birtokában riasztják. A nagy kárókatonák gyérítése évről évre megosztja a természetbarátok és a horgászokat. Miért ilyen nehéz együtt élni a madarakkal?

Lehetne a sort folytatni a gólyákkal, a kertekben a vakondokkal is… Szerencsére a rigók olyan eldugott és nehezen elérhető helyekre rakják a fészküket, ahol nem csak hogy nem zavarják az embereket, de sokszor megtalálni is alig lehet azokat. Az is jellemző rájuk, hogy a fiókák az ürüléket etetés után megfordulva egy burokban nyomják ki, amit a szülő azonnal el is visz a fészektől. Az, hogy nincs egy helyen ürülékkupac, a ragadozók elleni védekezést szolgálja (nem vezeti oda az árulkodó jel fészekhez, fiókákhoz a fészekrablókat), de az ember ellenszenvének elkerülésére is hasznos.

Joggal kérdezhetik a laikusok, hogy akkor miért nem így „működnek” a fecskék, varjak, vagy a gólyák? A magas falakon fészkelő fecskék, a csapatosan élő varjak vagy a nagy testű gólyák nincsenek rákényszerülve erre az óvatosságra.  

Mit tehetünk a környezetükben felbukkanó szárnyas barátaink érdekében?

A költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás az énekes rigót is érintheti, ez mindenképpen kerülendő. Szintén fontos lenne a sűrű, nagyobb kiterjedésű bokrok, bokrosok és dús aljnövényzetű foltok megőrzése, amelyek a fészket még röpképtelenül elhagyó fiókáknak nyújtanak menedéket. A Madárbarát kert programban az egész évre javasolt itatók és madárfürdők működtetése az énekes rigókat is segíti.

Fotó: Orbán zoltán

A Miért az énekes rigó lett az év madara? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Mi történik valójában a feleslegessé vált ruháinkkal és cipőinkkel egy olyan rendszerben, ahol 2025-től kötelező a textilhulladék külön gyűjtése, de továbbra sem világos, hogy a fast fashion hulladékhegyeiből mi hasznosul újra.

Mi lesz a feleslegesé vált ruháinkkal, cipőinkkel? Általában a kukákban, és azután vagy egy hulladéklerakóban, vagy Budapest egyik feléből a rákospalotai szemétégetőben végzik. Szerencsésebb esetben adományként valamelyik karitatív szervezeten keresztül a rászorultakhoz jut, így hasznosul tovább, vagy a szelektív gyűjtőrendszeren keresztül hasznosul újra – ha újrahasznosul. A modern ruhák többsége nem tiszta anyagból, hanem pamut-poliészter keverékéből készül. Ezek molekuláris szintű szétválasztása jelenleg rendkívül drága, a mechanikai újrahasznosítás pedig roncsolja a szálakat, így azokból csak alacsonyabb minőségű termék (például géprongy vagy szigetelőanyag) készülhet.
És hogy ez mekkora hulladékhegy?  Európai uniós szinten évente összesen (fejenként 16 kg.) közel 7 millió tonnát jelent, amelynek eddig alig több mint 20 százalékát gyűjtötték szelektíven. Magyarországon évente kb. 60– 80 ezer tonna textilhulladék keletkezik.

Sarkadi Péter szerkesztő vendége Dobos Emese, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója e témában írt nemrég tanulmányt.
Kötelező a textilgyűjtés, de kérdéses a ruhák utóélete

Amikről szó esik a beszélgetésben:

— Mekkora a fast fashion és az ultra fast fashion környezeti terhelése?

— A kész termék árának csak az 5–10 százaléka az előállítási költség. Akkor mit fizet a fogyasztó?

— 2025 januárjától az Európai Unió minden tagállamában, így Magyarországon is kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Vannak pontos adatok, hogy hol állunk? Mi lesz a sorsuk?

— Mi az a „hulladékgyarmatosítás” ?

— A drága újrahasznosítás trendi?

— Miért nagy átverés az óceáni hulladékból készített cipő?

— Mik a használtruha kereskedelem hulladékos buktatói?

— Lehet fenntartható, a divatipar?

— Tényleg egészségesebb a használt babaruha?

— Hogyan lehetne életképessé tenni a körforgásos gazdaságot?

—  A divatipari gyerekmunka, kizsákmányolás etikai kérdései.

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.
Fotó:Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Mi lesz a levetett ruháink sorsa? bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

A NAV jövedéki adatbázisa alapján mutatjuk a az ország üzemanyag-fogyasztását és az ebből számolható CO2-kibocsátást.

A legnagyobb fogyasztás a kormány benzinárstopja alatt volt.

A Magyarország számokban: Üzemanyag-fogyasztás bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.