Mennyit költ a kormány oktatásra?

Balog emberminiszter a napokban úgy nyilatkozott, hogy „a GDP 5,2 százalékát költi a magyar kormány oktatásra, ami azt jelenti, hogy Lengyelországgal együtt Magyarország fordítja a legtöbbet erre a célra Közép-Európában”. Nézzük meg ezeket a számokat közelebbről!

Létezik az Eurostat adatrengetegében ilyen szám. Azt persze rögtön láthatjuk, hogy Szlovénia „még nálunk is többet” költ oktatásra, és ha déli szomszédunkat is Közép-Európához soroljuk, akkor Balog állítása máris hamis.

nagyítás

A COFOG rendszerű adatszolgáltatás keretében 8 féle adatot jelentenek le a nemzeti statisztikai intézmények az Eurostatnak. Magyarország ezeket az adatokat küldte az évek során:

Ebből elsőre is látszik, hogy a „Máshová nem sorolható oktatás” nevű kategóriában izmosodik a magyar oktatási rendszer, ami nem tudjuk, hogy pontosan mit jelent. A közoktatásra és a felsőoktatásra költött kormányzati összegekre pedig egyáltalán nem lehetünk büszkék…

Amit végképp nem értünk, hogy a fenti nyolc kategória összege más számokat eredményez, mint az Eurostat összesítő táblázata. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy kevés olyan év adódott mostanában, amikor megegyezett a nyolc statisztikai osztály összege és az Eurostat által megadott végső összeg:

Az eltérések akkorák, hogy kerekítési hibáról nem lehet szó. Érdemes lenne megnézni, hogy a többi ország esetében is van-e ilyen pontatlanság, de ettől átmenetileg elment a kedvünk.

Mindenesetre innen üzenjük Balog miniszternek, hogy 2015-ben nem 5,2%, hanem 5,0% volt a GDP-arányos oktatási költése a magyar kormánynak. Kb. 60 milliárd Forint a különbség.

Ha pedig a KSH honlapjáról akarjuk megtudni, hogy mennyi a GDP-arányos oktatási költés, ezt találjuk:

Itt adjuk fel mára.


 

A Jelentés Zöld Fordulatról című elemzésünkben számos ilyen mutatót vizsgálunk. A fenntarthatóság három dimenzióját mérjük: Gazdaság, Társadalom és Környezet. Érdemes böngészni honlapunkat!