Magyarország fenntartható energia forgatókönyve

Más EU tagországokkal szemben, Magyarországon viszonylag kevés olyan forgatókönyv készült, amely a jövő energiarendszerének változásait elemzi a különböző mozgatórugók, befolyásoló tényezők és a rendelkezésre álló szabályozási lehetőségek figyelembe vételével. 

A 2011-es magyar energiastratégia elfogadása óta a nemzetközi helyzet jelentősen megváltozott. Ezek között szerepel az európai  energiaigények növekedésének megtorpanása; a megújuló energiaforrások költségeinek zuhanórepülése; a fukusimai katasztrófa nyomán a nukleáris beruházások költségeinek szignifikáns növekedése. Az orosz energiafüggés jelentette kockázatok felértékelődtek, párhuzamosan Oroszország, mint megbízható partner megkérdőjelezésével. Az új klímaegyezmény célkitűzései is új helyzetet teremtettek. A keretfeltételek ilyen nagyarányú változása szükségessé teszi a stratégia átgondolását.

Ezért az Európai Parlament Zöld képviselőcsoportja felkérte a Wuppertal Intézetet, hogy az Energiaklubbal közösen fejlesszen ki tudományosan megalapozott, átfogó, alternatív és fenntartható hosszú távú energia forgatókönyveket Magyarország számára a 2030-as illetve 2050-es időtávra. Ennek a tanulmánynak a forgatókönyvei az energiaszektort befolyásoló döntések hosszú távú kihatásait és költségeit elemzik, valamint információkat nyújtanak az egyes forgatókönyvek előnyeiről illetve hátrányairól. A tanulmány célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a politikai döntéshozók számára.

A Zöld Műhely Alapítvány egy konferencián, majd más rendezvényeken mutatja be a tanulmány forgatókönyveit, Nyilvános vitát szeretnénk generálni Magyarországon, hogy a különböző érintettek és a magyar lakosság jobban megismerje az energiaszektor előtt álló kihívásokat és lehetőségeket, ezzel párhuzamosan a döntéshozók számára bemutassa a megváltozott geopolitikai és politikai feltételeket. Segíteni szeretnénk egy új nemzeti energiapolitika átalakításában, hogy az megfeleljen a hosszú távú fenntartható stratégiai céloknak.

A projekt keretei között négy különböző forgatókönyv készült, amelyből az első bemutatja a jelenlegi energiapolitikát, míg három másik többé-kevésbé ambiciózus alternatívát ír le.

Az ATOM forgatókönyv az eddigi energiapolitika folytatásával számol, a business-as-usual filozófia mentén. Elsősorban a paksi atomerőmű bővítésére koncentrál a jövőbeli energiaigények fedezése szempontjából. Technikailag ez a forgatókönyv a legújabb EU referencia forgatókönyvére épül (EC 2013), amelyeket kis mértékben módosítottunk a jövőbeli nukleáris aktivitást illetően.

A ZÖLD forgatókönyv célja ezzel szemben, hogy a magyar energiapolitika súlypontját az energiahatékonyság illetve a megújuló alapú áramtermelés irányába tolja. Ennek a szcenáriónak a gazdasági keretfeltételei (pl. lakosságszám változása, GDP növekedés) megegyeznek a többi forgatókönyvével. A forgatókönyv elkészítéséhez mélyrehatóan elemezték a különböző gazdaságii szektorokat az elérhető energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások nagyobb kihasználása érdekében, valamint megbecsülték a 2050-ig rendelkezésre álló megújuló energiaforrások fenntartható technikai potenciálját. Ezen túlmenően a forgatókönyv figyelembe veszi a regionális és európai elektromos áram rendszerébe való intenzívebb bekapcsolódás lehetőségeit is, hogy kiegyensúlyozza a termelés és fogyasztás közötti különbségeket.

A magyar energiaszektor jövőbeli fejlődési lehetőségeinek elemzéséhez további két KÖZTES forgatókönyv is ki lett dolgozva. Mindkét forgatókönyv azt feltételezi, hogy a jövőben nem épülnek további atomerőművek Magyarországon. A KÖZTES-A szcenárió a magyar energiapolitika fogyasztói oldalának aktuális trendjeit követi. Az atomerőmű bővítése helyett a megújuló energiaforrásokra alapuló áramtermelés bővítése fedezi a jövőbeli elektromos áram igényeket. A KÖZTES-B forgatókönyv ehhez képest az energiahatékonyság mérsékelt javulását feltételezi – amely nem olyan nagyratörő, mint a ZÖLD forgatókönyvben felvázolt energiakereslet csökkenés.

Mind a négy forgatókönyvet úgy modellezték, hogy összehasonlítható és összeegyeztethető legyen az Európai Referencia Szcenáriókkal, amelyeket az Európai Bizottság publikált. A forgatókönyvek különböző fenntarthatósági követelményeket támasztanak a magyar energiarendszerrel szemben. A különbségek jól érzékelhetőek a kibocsátott üvegházgázok mennyiségének, az atomenergia használatának illetve a nukleáris hulladékok nagyságának, a felhasznált fosszilis energiaforrások és az energiarendszer összköltségeinek összehasonlításakor.