Más EU tagországokkal szemben, Magyarországon viszonylag kevés olyan forgatókönyv készült, amely a jövő energiarendszerének változásait elemzi a különböző mozgatórugók, befolyásoló tényezők és a rendelkezésre álló szabályozási lehetőségek figyelembe vételével.
A 2011-es magyar energiastratégia elfogadása óta a nemzetközi helyzet jelentősen megváltozott. Ezek között szerepel az európai energiaigények növekedésének megtorpanása; a megújuló energiaforrások költségeinek zuhanórepülése; a fukusimai katasztrófa nyomán a nukleáris beruházások költségeinek szignifikáns növekedése. Az orosz energiafüggés jelentette kockázatok felértékelődtek, párhuzamosan Oroszország, mint megbízható partner megkérdőjelezésével. Az új klímaegyezmény célkitűzései is új helyzetet teremtettek. A keretfeltételek ilyen nagyarányú változása szükségessé teszi a stratégia átgondolását.
Ezért az Európai Parlament Zöld képviselőcsoportja felkérte a Wuppertal Intézetet, hogy az Energiaklubbal közösen fejlesszen ki tudományosan megalapozott, átfogó, alternatív és fenntartható hosszú távú energia forgatókönyveket Magyarország számára a 2030-as illetve 2050-es időtávra. Ennek a tanulmánynak a forgatókönyvei az energiaszektort befolyásoló döntések hosszú távú kihatásait és költségeit elemzik, valamint információkat nyújtanak az egyes forgatókönyvek előnyeiről illetve hátrányairól. A tanulmány célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a politikai döntéshozók számára.
A Zöld Műhely Alapítvány egy konferencián, majd más rendezvényeken mutatja be a tanulmány forgatókönyveit, Nyilvános vitát szeretnénk generálni Magyarországon, hogy a különböző érintettek és a magyar lakosság jobban megismerje az energiaszektor előtt álló kihívásokat és lehetőségeket, ezzel párhuzamosan a döntéshozók számára bemutassa a megváltozott geopolitikai és politikai feltételeket. Segíteni szeretnénk egy új nemzeti energiapolitika átalakításában, hogy az megfeleljen a hosszú távú fenntartható stratégiai céloknak.
A projekt keretei között négy különböző forgatókönyv készült, amelyből az első bemutatja a jelenlegi energiapolitikát, míg három másik többé-kevésbé ambiciózus alternatívát ír le.
Az ATOM forgatókönyv az eddigi energiapolitika folytatásával számol, a business-as-usual filozófia mentén. Elsősorban a paksi atomerőmű bővítésére koncentrál a jövőbeli energiaigények fedezése szempontjából. Technikailag ez a forgatókönyv a legújabb EU referencia forgatókönyvére épül (EC 2013), amelyeket kis mértékben módosítottunk a jövőbeli nukleáris aktivitást illetően.
A ZÖLD forgatókönyv célja ezzel szemben, hogy a magyar energiapolitika súlypontját az energiahatékonyság illetve a megújuló alapú áramtermelés irányába tolja. Ennek a szcenáriónak a gazdasági keretfeltételei (pl. lakosságszám változása, GDP növekedés) megegyeznek a többi forgatókönyvével. A forgatókönyv elkészítéséhez mélyrehatóan elemezték a különböző gazdaságii szektorokat az elérhető energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások nagyobb kihasználása érdekében, valamint megbecsülték a 2050-ig rendelkezésre álló megújuló energiaforrások fenntartható technikai potenciálját. Ezen túlmenően a forgatókönyv figyelembe veszi a regionális és európai elektromos áram rendszerébe való intenzívebb bekapcsolódás lehetőségeit is, hogy kiegyensúlyozza a termelés és fogyasztás közötti különbségeket.
A magyar energiaszektor jövőbeli fejlődési lehetőségeinek elemzéséhez további két KÖZTES forgatókönyv is ki lett dolgozva. Mindkét forgatókönyv azt feltételezi, hogy a jövőben nem épülnek további atomerőművek Magyarországon. A KÖZTES-A szcenárió a magyar energiapolitika fogyasztói oldalának aktuális trendjeit követi. Az atomerőmű bővítése helyett a megújuló energiaforrásokra alapuló áramtermelés bővítése fedezi a jövőbeli elektromos áram igényeket. A KÖZTES-B forgatókönyv ehhez képest az energiahatékonyság mérsékelt javulását feltételezi – amely nem olyan nagyratörő, mint a ZÖLD forgatókönyvben felvázolt energiakereslet csökkenés.
Mind a négy forgatókönyvet úgy modellezték, hogy összehasonlítható és összeegyeztethető legyen az Európai Referencia Szcenáriókkal, amelyeket az Európai Bizottság publikált. A forgatókönyvek különböző fenntarthatósági követelményeket támasztanak a magyar energiarendszerrel szemben. A különbségek jól érzékelhetőek a kibocsátott üvegházgázok mennyiségének, az atomenergia használatának illetve a nukleáris hulladékok nagyságának, a felhasznált fosszilis energiaforrások és az energiarendszer összköltségeinek összehasonlításakor.
This study discusses the lack of sustainable energy scenarios in Hungary compared to other EU countries, despite significant changes in the international energy landscape since the adoption of Hungary's energy strategy in 2011. The alternative strategy mentions the risks of Russian energy dependence and the need to rethink energy policy due to the significant changes in framework conditions, such as the new climate agreement. The Green Workshop Foundation has developed four alternative and sustainable long-term energy scenarios for Hungary for 2030 and 2050, including the NUCLEAR scenario that continues current policies, and the GREEN scenario, which shifts the focus of Hungarian energy policy towards energy efficiency and renewable energy.