Hírolvasó

Egy 2025. februári kerekasztal-beszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai László zöldpolitikusról.

2025 december 30-án hajnalban, 59 éves korában váratlanul elhunyt Petrovai László XVIII. kerületi alpolgármester. A helyi ügyek képviselete mellet országos szinten a zöld- és ökopolitikai kérdések, a döntéshozatali mechanizmusok társadalmasítása, a társadalmi igazságosság és a fenntarthatóság kérdései foglalkoztatták.

„A családját, a lakóhelyét, a hazáját szerető ember volt, akit mindenki viszontszeretett, aki ismerte. 2010-től önkormányzati képviselőként, 2019 óta alpolgármesterként szolgálta a kerületét. A szó legnemesebb értelmében volt politikus. Lokálpatrióta, a helyi közösségét szolgáló ember, aki számára a politika a dolgok emberi léptékének helyreállításáról szólt, miközben építészként és tanárként is mindent tudott azokról a nagy, globális kihívásokról, amelyek meghatározzák a mindennapjainkat” – emlékezett meg barátjáról Karácsony Gergely főpolgármester, hozzátéve: „Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége.”

A párt honlapján közzétett életrajza szerint Petrovai László 1966-ban született Budapesten. Első diplomájának megszerzése után saját építészirodát hozott létre, illetve elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem Urbanisztikai Intézetének városépítési-városgazdasági posztgraduális szakmérnöki képzését. 2010-ig nem foglalkozott politikával, akkor csatlakozott az LMP-hez, amelynek kerületi listavezetőjeként került be a helyi önkormányzat képviselő-testületébe. Emellett tagja volt a párt országos politikai tanácsának, illetve a párton belüli Párbeszéd Platformnak. Miután később többedmagával kilépett a pártból, alapító tagja lett a Párbeszéd Magyarországért Pártnak, amelynek XVIII. kerületi szervezetét vezette haláláig.

Oroszlánrésze volt a fővárosi XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre zöldítésében. Megoldások az esővíz hasznosítására, a zöldfelület védelmére és fejlesztésére munkájáért az Éghajlatvédelmi Szövetség KlímaSztár díját vehette át 2021. augusztus 28-án Keszthelyen 30. Zöld Civil Országos Találkozón.

Mi most egy 2025 február 26-án megtartott kerekasztal-beszélgetés részletével emlékezünk meg Petrovai Lászlóról, ahol a kerületi zöldítés eredményeit mutatta be a Megújuló Magyarországért Alapítvány Klímaklubjában. A teljes kerekasztal beszélgetését megtalálják a kapcsolódó cikkel együtt itt.

Az adást szerkesztette: Sarkadi Péter

A Magyarországnak sok-sok Petrovai Lacira lenne szüksége bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy beszélgessünk arról, hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.

Főbb témáink:

– Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel,

– Zsákutcás orbáni tudománypolitika – a 200 éves Magyar Tudományos Akadémia legyengítése.

– Mennyire megbízható, és mennyire épül be a napi munkába a mesterséges intelligencia?

– akkumulátoripari környezetpusztítás, és ökogyarmattá válás.

– Túltolt autóipari álmok és eltékozolt természeti tőke. Az Orbán kormány gazdasági és környezeti mélyrepülése.

– Klímaváltozás – klímakommunikáció – alkalmazkodás.

Kétrészes sorozatunk második adásának résztvevői:

Hargitai Miklós újságíró
Kis Miklós, a Zöld Hang főszerkesztője
Mihalicz Csilla újságíró
Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

A beszélgetéshez kapcsolódó cikkek:

Jövőnk a Földön: Jordán Ferenc: Maréknyi ember profit- és hataloméhsége áll szemben emberek milliárdjainak érdekeivel

Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?

Akkuipar – kiemelt beruházás – állami támogatás – NER mutyik

VSG: még engedélykérelmet sem nyújtottak be, de már a toborzásról beszélnek

Gazdasági modellt vált Magyarország

A Samsung és az Orbán rezsim méregdrága akku zsákutcája

Miközben lerohad az ország, Orbán újabb 133 milliárd adóforintot ad a Samsung gödi akkugyárának

A Bosnyák téri NER-es irodanegyed gyorsított eljárásban utólag megkapta a környezetvédelmi engedélyt

Klímaváltozás:

Klímaváltozás és zöldfelületkezelés:  Főkert fűvel, fával

Előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 2. rész bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Összegző beszélgetésre ültünk le az év vége felé, hogy hogyan látjuk 2025 számunkra legfontosabb hazai és nemzetközi zöld történéseit, híreit.

Főbb témáink:

• az antizöld Trump ámokfutása;
• amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek;
• Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés; l
• leállt hálózatfejlesztés, rezsicsökkentés, orosz energiafüggés;
• a paksi gigahitel és az igazság napja;
•  visszatekintés a Bánkitó fesztivál zöld témáira: a mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai; zöld újságírás a fake news és az infodömping korában; Magyarország számokban.
  
  

Kétrészes sorozatunk első adásának résztvevői:

Csillag Gábor újságíró, publicista
Hargitai Miklós újságíró
Szilágyi László, a Megújuló Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke
Sarkadi Péter újságíró, a podcast házigazda/szerkesztője.

Cikkajánló az elhangzott témákkal összefüggésben:

az antizöld Trump ámokfutása:
Harrison Ford nem ismer Trumpnál nagyobb bűnözőt a történelemben

A klímaváltozás a világ legnagyobb átverése, amelyet gonosz szándékú emberek terjesztenek  

Amerikai – magyar atomenergia kérdőjelek

Paksi dilemmák

Leállt hálózatfejlesztés rezsicsökkentés, orosz energiafüggés,
Trump és Orbán tömegpropagandája, és a valóságérzékelés

Mire jó, és miért veszélyes a mesterséges intelligencia? Miért jelent nagy környezeti kihívást is?

Bízhatunk-e a mesterséges intelligenciában?

A Bánkitó fesztivál zöld sátor előadásaiból podcastok is készültek:

A mesterséges intelligencia politikai vonatkozásai 

zöld újságírás a fake news és az infodömping korában

A Zöld Hang podcast: Így láttuk 2025-öt 1. rész bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Budapesten kb. 9 millió fa él, ebből 6 millió (főleg a budai) erdőkben, 2 millió magántelkeken áll, és egymillió közterületeken. Ezek egy részét a Főkert gondozza. Mekkora kihívás a klímaváltozás? Milyen lesz a jövő zöldfelület kezelése? Mi az a proaktív faállomány-gazdálkodás?

Az egyik legnagyobb probléma a faállomány elöregedése. De a gyepterületeknek is nagy kihívás a szárazodás, a csapadékeloszlás változása. Emellett a cég anyagi forrásai is egyre szűkösebbek, pedig a zöldfelületek csökkenése rontja a városi életminőséget. A rövidre nyírt gyepes hagyományos extenzív, kiegészítő öntözéses parkgazdálkodás nem folytatható. Az eddigi zöldfelület gazdálkodási módszerek helyett újakat kell használni, más szemlélettel. Hogy melyek ezek, milyen a fenntartható gyakorlat? Mindezekről a Budapesti Közművek Főkert Kertészeti Divízió főigazgatója, Dezsényi Péter beszélt előadásában.

Mit tesznek e város lakói, az önkormányzat és a civilek környezetükért?

Nálatok laknak-e állatok? – Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért.

2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy milyen az élet tisztelete Kóspallagon, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETETermészet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.  Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke, és Csongrád főépítésze Varga Júlia mesélt avizek és a parkok városának zöldebbé tételéről.

Sorozatunk hatodik, befejező részében a Budapesti Közművek Főkert divíziójának főigazgatója mesél a cég ökológiai fordulatáról, és technológiavltásáról.

Amire még választ kapunk:

• Szemléletváltozás a budapesti gyep és faállomány gazdálkodásban
• A városi a fák adják az ökoszisztéma szolgáltatások 60-80%-át
• Egy klímaváltozásnak ellenálló klímarezisztens városnak min. 30 % kellene, hogy legyen a lombkorona borítottsága, Budapestnek jelenleg 21 %-os, de az előrejelzések szerint ez sajnos csökkenni fog.
• Hosszú életciklus – életkor és lombtömeg reláció – a cél egy 35 – 40 éves közepes lombkoronaszintű állomány létrehozása/fenntartása.
• A fenntartható városi faállomány-gazdálkodás alapjai:
  – Jó egészségi állapot
  – Hosszú életciklus
  – Nagy lombtérfogat  
• Miért fontosak a holtfák a parkokban?
• Hogyan alakítják át a Városligeti fasor növényvilágát?
• Proaktív faállomány-gazdálkodás Budapesten:
  – Teljes faállomány rekonstrukciója
  – 4-5 éves faápolási ciklus
  – Magas átlagéletkor és nagy lombkorona tömeg
  – 18-20 éves program
  – Szakmai – társadalmi – politikai összefogás

A konferencián a fotókat készítette, és az előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Főkert fűvel, fával bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Sorozatunk ötödik részében Csongrád főépítésze, Varga Júlia mesél a vizek és a parkok városának zöldebbé tételéről.

Nálatok laknak-e állatok? – Biodiverzitás-barát zöldfelületkezelés a településeken témában rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetség, melyen több falu, város képviseletében a szakemberek mutatták be, hogy milyen konkrét munkát végeznek településükön az élővilág sokszínűségének megőrzéséért.

2025. október 21. én a Magyar Természettudományi Múzeumban tartott előadások közül már bemutattuk, hogy milyen az élet tisztelete Kóspallagon, hogy Szeged zöldítéséért mit tesz a CSEMETETermészet- és Környezetvédelmi Egyesület, országszerte miben tud segíteni a Madárbarát Települések Szövetsége.  Budapest természetvédelmi értékeit, és ezek megóvását is bemutatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Budapest Helyi Csoportjának elnöke.

Amire még választ kapunk:

— Miért és hogyan nyerték el 2024-ben az „Év Madárbarát Települése” címet?

— Mit hasznosíthatnak a polgárok a város arculati kézikönyvéből?

— Miért kapott helyi védettséget a Csongrád Nagyrét, és a Bartók rét (Ibolyás) Keselyes dűlő?

—  Milyen a jó madárbarát tanösvény?

— Miben segít a Környezet és Természetvédők Csongrád Városi Egyesülete?

— Milyen szemléletformálási munka folyik a városban?

— Milyen eredményei vannak az összefogás a „tiszta Tisza partért” kezdeményezésnek?

A konferencián a fotókat készítette, és az előadást rögzítette/szerkesztette: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Így zöldül Csongrád bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.

Ijesztő civilizációs válságban vagyunk. Ám ez nem csupán veszély, hanem lehetőség is. Hogyan hozhatnánk létre egy új, ökologikusabb és igazságosabb civilizációt?

Nem akármilyen eseményt tartottak november 15-én Budapesten. Egy teljes napra az ötven évvel későbbi világunkba repültek, ahol már nem jelent súlyos fenyegetést az éghajlatváltozás. Ahol nem pusztítjuk tömegesen élőlénytársainkat. Ahol a gazdasági növekedés helyett az emberhez méltó életre összpontosítunk. Ahol nincsenek ordítóan igazságtalan jövedelmi és vagyoni különbségek. Vágyálom ez csupán, vagy képesek vagyunk a megvalósítására?

A Világeleje Ünnep létrejöttét elsősorban Takács-Sánta András Világeleje – A jó élet keresése az ökológiai válság korában című könyve inspirálta.

Mi történt a Világeleje Ünnepen?

A nap első részében tíz kiváló szakember szólt a résztvevőkhöz 2075-ből: elmondták, hogyan tudtunk úrrá lenni a mai civilizációs válságon. Ezt követően jövőalkotó műhelyekre került sor, ahol minden résztvevő hozzátehette a maga ötleteit egy élhető jövő formálásához. A nap végére pedig egy meglepetéssel készültek a szervezők.

Szilágyi László összeállításában megszólal:

Takács-Sánta András humánökológus

Mi az a cselekvő remény?
2075-re legyőzzük a sárkányokat. De kik ezek a sárkányok?
Miért létkérdés a hatalom szétterítése?
Globális problémák globális és/vagy lokális megoldások?
Mivel foglalkoznak a jövőalkotó műhelyek?
Miért lett a Kisközösségi Programból Világeleje Közösség?

Kónya Máté egyetemista, ifjúsági előadó

Hogyan viszonyul a környezeti krízishez, és mit tehet a Z generáció?
Milyen egy korszerű szent?

Zlinszky János biológus-ökológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadója.

Időutazás, politikai krízis – a múlt tapasztalatai és a jövőbelátás.
Technooptimizmus, vagy mélyadaptáció?

A világeleje ünnepen mutatták be a most elindult vilageleje.hu honlapot, ahol sok információt találnak az érdeklődők. Köszöni figyelmüket a szerkesztő: Sarkadi Péter.

A Zöld Hang podcast: Elég a világvége-hangulatból! bejegyzés először MAGYARORSZÁG ZÖLD HANGJA-én jelent meg.